Miért nem tudok társaságban enni, inni? Többi lent.
Arról van szó, hogy társaságban ha jön hozzánk valaki és enni, inni kell egyszerűen nem tudok.
Ahogy rám néz vagy egyszerűen a jelenlét miatt, megmerevedik a kezem a tarkóm, egyfajta feszesség kap el és nem tudom a számhoz emelni a poharat vagy az evőeszközt. Valamilyen szégyen érzet lehet legbelül nem tudom, arra vezetem vissza. Szorongás lenne?
Nem vagyok sem anorexiás, sem bulémiás e téren nincs baj.
24 f
En àllàsinterjun éreztem ezt.
Megèrkezéskor kinàltak kàvé ezt azt, elfogadtam egy pohàr vizet. Behoztàk az interju alatt.
De aki interjuztatott ugye eleve beszélt hozzàm, vagy engem beszeltetett, egyszerüen keptelen voltam inni. Mert amig beszel olyan bunkosagnak tünne, ha meg en beszelek ugye alap hogy nem tudok inni.
Erre ez megismetlödik randin. A srac üveges zartkupakos vizet hozott. Ott randi vége elött mertem csak hozzanyulni akkor is kenyszerböl hogy megelözzem a kerdest hogy" nem iszod akkor minek kérted?" Igy hirtelen nyultam a vizert es kibontottam persze varatlan pillanatban es ugy nezett ki az egesz szitu mintha "lecsaptam"volna hirtelen a vizre mint sivatagban az oàzisra.
Szoval nekem ilyenek miatt nem megy amikor tenyleg azt erzi az ember mintha karot nyelve kellene ülnie, ügyelni a magatartasara, viselkedesere, arra mit mond,hogyan mondja, stb.
Talán többet kellene erőltetni ezeket a helyzeteket míg nem komfortosan érzem magam, valamiért az agy veszélyt érzékel és reagál így.
Az a baj, hogy tényleg nem járok sehova, szórakozóhelyen, kávézóban sem voltam 3 éve kb..
En arra gondoltam hogy olyan tarsasagban ahol merek enni inni, meg kellene figyelnem magam hogy pontosan milyen pillanatokban kapom be a falatot vagy iszok eppen.
Szoval elvileg azok lehetnek az aktualis pillanatok, amiket talan akkor is eszre tudnék igy venni amikor feszengve kell ülnöm.
Nekem föleg amikor kettesben vagyok vkivel az a nehez.
Mert nagyobb tarsasaģban amikor x beszelget y-al akkor ugye tudok inni.
De amikor bamulnak a szemembe es epp hozzam beszelnek akkor nem tudom hogy.
Szociális fóbiának van ilyen szorongásos típusa is. Nézz utána! 🙂
Ha gondolod akár szakember is segíthet. De alapvetően a szembenézés lesz a segítségedre.
Sokkterápiát nem javaslom. Inkább szép lassú fokozatosság a nyerő.
Szóval érdemes lehet elmenni kis családtaggal egy forrócsokira, pizzázni és hasonlók. Szóval legyen meg a biztonságérzeted, egy olyan környezet, amiben sikerélményt szerezhetsz
Már rengetegszer szembenéztem vele, szinte már görcsösen csak ez kattog bennem.
Voltam pszichológusnál 4 alkalommal, semmit nem ért, illetve maga a személyisége is.. meg tapasztalatlan volt.
Voltak már kisebb sikerélmények, de nem tartós, tehát ha pl jön egy idegen többször akkor idővel komfortosabban érzem magam, mondhatni lazábbnak, mígnem már kisebb nyugalmat érzek, de egy újabb személynél újból fel kell építenem alkalomról alkalomra az egészet, mitsem számítva az előző sikereket hogy nem történt semmi baj stb..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!