Szerintetek is rossz és örömtelen emberre vall az, hogy nem szeretném ünnepelni a karácsonyt?
A helyzet az, hogy sosem voltam oda érte, vallásos sem vagyok, meg egyszerűen nincs mit ünnepelni a karácsony alatt. Legalábbis számomra. A legtöbbször csak megjátszottam az ünnepi hangulatot a másik fél kedvéért.
Párom 6 napra elmegy a családjához/rokonaihoz (különböző városokban laknak). Az Én családom távol lakik és nemrégiben voltam hosszabb időre látogatóban.
1. Nem szeretek a családommal lenni, de ezt nem hiszem, hogy tudják.
2. Pénzem sincsen jelenleg az utazgatásra.
3. Ha az illendőséget is nézném, most páromon lenne a sor, hogy az Én családommal töltsük a karácsonyt (eddig az Ő családjánál voltunk), de tudom, hogy Neki sincs kedve a családomhoz, ezért nem is hoztam fel ezt.
A párom rokonaihoz Nekem sincs túl nagy kedvem, mert az egyik személy konkrétan utál, a másik, hogy csak beleszólni tudnak az életembe. Így úgy gondoltam, hogy inkább egyedül töltöm az ünnepi időszakot, mivel számomra ugyanolyan nap mint a többi.
Nemrég viszont beszéltem a szüleimmel, és anyám teljesen elítélt ez miatt, és hogy milyen dolog az, hogy nincs kedvem párom családjához. Elmondtam Neki is ugyanezt, hogy semmi különleges nincs a karácsonyban, de letámadt azzal, hogy ez dehogyenm fontos dolog, hisz a szeretet ünnepe. Majdnem elsírta magát, és óriási csalódottságot okoztam számára. Egyébként Ő szereti az ünnepeket, főleg a karácsonyt, bár nem értem miért jó az, hogy kamu békességet játszunk. A szüleimnél a párom családjánál és rokonsagánál is szintúgy kapcsolati problémák vannak, nem is kicsit. Nem is beszélve arról, hogy a mi kapcsolatunk sem a legjobb.
Tehát bármit is teszek, bűntudatom van, és legszívesebben eretvágnék már, hogy ez elmúljon. Ha hazamegyek, Én nem leszek boldog és valószínűleg vita is lesz, mert nem bírok ott meglenni. Ha elmegyek párommal, végig kell hallgassam azt, hogy osztanak (a rokonság), és ide-oda utazgatni. Nincs igazából rossz viszonyom velük, mert még nem mutattam ki a fogam fehérjét, de félek, hogy a mostani alkalomnál elpattanna egy ideg és kiosztánam Őket, hogy foglalkozzanak a saját életükkel. Tehát ott is csak elrontanám a hangulatot, ha ez megtörténne. A másik, hogy utólag biztos megjegyeznék a szüleim azt, hogy nem voltunk náluk megint ünnepekkor.
Ha itthon maradok, bűntudatot keltek a páromba, hogy Ő „itt hagy”, a rokonsága biztos valami összeesküvés elméletet gyártana rólam és ezzel nyomná tele párom fejét, anyámnak így is állandóan fájdalmat okozok, és már nem akarok többet.
De, az Én boldogságomat az utóbbi időben senki sem veszi komolyan, és mindenki bennem akarja kiélni saját magát. Lehet pofátlanságnak tűnik, de legszívesebben csak magammal foglalkoznék, és mindenkit kizárnék egy kis időre, de ez sem megy, a hülye bűntudat miatt. Már tényleg néha ott tartok, hogy elküldenék mindenkit a búsba, ne erőltessenek rám olyat, amit nem szeretek, de anyám ezt is megmagyarázta, hogy sokminden van amit nem szeretnek az emberek, de meg kell csinálni pl. párom rokonaival való találkozást.
Bocsánat, hogy panaszkodtam, de tényleg érdekel, hogy most komolyan velem van a gond? Vagy más is van aki, ugyanúgy szinte traumaként éli meg ezt az időszakot, pedig önbevallása szerint semmi rosszat nem lát abban, hogy Ő közömbös/nem szereti az ünnepelést?
válasza:En vagyok az az ember aki imadja a karacsonyi romantikus filmeket, vasarokat, a karacsonyi fenyeket, keszulodest (nem a tomegnyomort es a zsufolt boltokat)
De
Magat 24-26-ot nem unneplem. Valahogy az olyan kb mint a vasarnap. Ez mar a vege, utana minden visszaall a regibe, mint vasarnap mar eszembejut, hogy masnap melo.
Nem volt karacsonyfam 10 eve. Most sincs. Eroltetett, kotelezo rokon latogatas stb. Ez nem kell.
válasza:Na sikerült elolvasni.
Első és legfontosabb az önártó gondolatokat dobd ki. Nem kell! Képzeld azt, hogy vmi büdös vacak. Pfúj nem kell.
Ha te nem szeretnél menni meg kéne beszélned a pároddal.
Amúgy milyen nemű vagy?
Szerintem az ilyen mondattal van a problem, hogy:
Sok minden van, amit nem szeretnek az emberek, mégis meg kell csinálni.
Ezt a magyarázatot én is utálom. Nekem is mindig ezt mondják mikor nem tudnak mit mondani a de miért kérdésemre. De ez nem a fluimucil vagy milyen reklám ahol a kisgyerek minden válaszra azt kérdezi, hogy de miért, mert tudom a de miért kérdes is tud idegesítő lenni.
Amúgy szerintem társadalmilag ez egy nagy hülyeség és csak egy olyan mondat amivel takarózhatnak az emberek mert félnek kilépni bizonyos helyzetbe vagy félnek nemet mondani embereknek és van hogy maguknak is, bizonyos helyzetekre.
Én nem értek egyet ezzel a mondattal. Jó tudom most jöttök, hogy a munkahelyen meg kell csinálni amit a főnök mond és bizonyos helyekre be kell menni még akkor is ha érzi az ember, hogy van olyan aki utálja, de vannak olyan helyzetek amikor igenis mondhat nemet.
Pl. Olvastam itt egy kérdést, hogy a nő meg volt sértődve a párja testvérére, mert nem ment el a kézfogójukra és azt mondta szervízbe kell vinni a kocsit, de a friss ara kinyomozta hogy nem is ott volt a párja testvére. A párja testvérének nemrég lett vége a kapcsolatának ami 7 évig tartott, és nem értette meg a kérdező hiába írtuk neki, hogy valószínűleg nagyon kellemetlen lenne ott ülnie ilyen eseményen, az is lehet, hogy bőgne. Elmondása szerint folyamatosan nyaggatta is szegény nemrég szakítót és állandóan a fülét rágta, hogy miért nem tölt több időt a testvérével. Ennek már csak az lett volna a hab a tetején hogy a frissen sült ara az eljegyzési napjukon rá akart volna tukmálni egy számára taszító pasit kerítőnő címen hogy de hogy összeillenek. Hiába mondtuk hagyja békén szegény lánytestvért és, hogy semmi köze a lánytestvér magánéletéhez mit nyomozgat utána és hogy ezek szerint ő sem tud örülni a saját eljegyzésének mert a lánytestvérrel van elfoglalva azóta is folyamatosan, ha ilyen kérdést kérdez szegény nőről, hogy egy picit sem tudna örülni, hogy nekik jó. Ez is milyen kérdés már egy frissen szakítottról? Mint ahogy ezt sem lehet parancs szóra úgy az ünnepi hangulatot sem lehet parancsszóra érezni. Ezt a példát csak azért írtam mert nem parancsszóra érez az ember mégha a másik jót akar, akkor sem.
Amiket írtál több ok miatt érzed így magad szerintem ez az a pont amikor bizony lehet udvariasan nemet kéne mondanod de csak akkor ha nem csinálsz semmi hülyeséget otthon mert amiket írtál az enyhén szólva ijesztő és ha én most egy kisgyerek lennék az ajtóban állva néznék rád ijedten hogy ne miért gondolt ilyet, de felnőtten is de valószínűleg gyerek arccal hatékonyabb lenne, hogy lásd az élet szép és jó még akkor is ha előfordul hülye probléma, hülye helyzet. Ilyenkor kell tudni elővenni a poén mentőövet.
Szóval szerintem próbáld úgy felfogni ezt az ünnepi időszakot, hogy egy lehetőség, hogy megtaláld önmagad.
Kezdj el olyan tevékenységekkel foglalkozni amik örömet okoznak és a családi problémák majd szépen békével megoldódnak. Próbálj többet pihizni. Eltévedő voltam. :)
válasza:Az idén elöször nem ünnepeljük a karacsonyt. Nincs se karacsonyfa, se ünnepi diszites, nincs ajandekozas, nincs semmi olyan ami a karacsonyra emlekeztetne.
Regen, minden ev dec.6.-an mar elmenekültünk melegebb eghajlatra. Gyakorlatilag a telböl a nyarba mentünk. Karacsony utan jöttünk csak vissza.
Nalunk a csaladban erre az idöszakra esnek a születesnapok, hazassagi evfordulo, Nekem nincs kedvem a vendeglatashoz, az oda-vissza ajandekozashoz, a bevasarlasi stresszhez. A karacsony nalunk olyan, mint minden mas nap, csak eppen nem kell dolgozni menni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!