Miért sírok (könnyezek be) sokkal könnyebben, mint tizenéves korom elején-közepén?
Figyelt kérdés
A mai napig ki nem nézné belőlem senki, akkor vagyok képes olyan lelkiállapotba kerülni, amikor egymagamban maradok. Elég hozzá valami meghatóra, romantikusra, keserédesre, "epic" pillanatra gondolnom, látnom érzelmes jelenetet egy filmben/sorozatban, vagy engem megérintő zenét hallgatnom. Idegességemben is előfordul. Soha nem voltam ilyen, leszámítva az utóbbi néhány évemet, és bár nem hangoztattam, kicsit mindig hülyének néztem a hasonszőrű embereket.
Milyen okai lehetnek ennek a változásnak? Nem szeretnék így működni.
2019. dec. 21. 01:59
2/5 anonim 
válasza:
válasza:Minél több mindenen vagy túl az életben, annál több olyan dolog lesz, ami valami emlék, tapasztalat, trauma stb. miatt hatással lesz rád. Sokszor olyan dolgokon bőgi el magát az ember, aminek nincs is tudatában, hogy így hathat rá. Ez egyébként egyáltalán nem baj, sőt pont azt mutatja, hogy nem vagy érzéketlen.
3/5 anonim válasza:
válasza:Ugyanígy vagyok vele. Utoljára egy jazz koncertek sírtam el magam.
Az élet megdolgozza az embert.
5/5 A kérdező kommentje:
Valahol tényleg megnyugtató, hogy ezek szerint normális a dolog.
2019. dec. 25. 03:33
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!