Huszonéves vagyok. Tizenéves korom óta körülvesz a halál, mást is és én lihegem túl?
Eleve nagyszülők neveltek, így érzelmileg ők voltak a szüleim. Mindkettejüket eltemettük már, mindkettejük rákos megbetegedését végig kellett néznem.
2006-ban és 2008-ban temettünk sok embert.
2016 óta is egy ilyesmi "halálos" időszak tart: volt osztálytársam, volt ifis társam, egy távolabbi barátnőm.... A környezetemben is sokan gyászolnak.
Az élet részéhez tartozik a halál.
Körülöttem is sok mindenki meghalt.A tévében és internetről is hallok/olvasok haláleseteket.Fiatalok és idősek egyaránt halnak meg.Én a legjobban a 20 éves ismerősömet sajnáltam aki nagyon élvezte az életet , 2015-ben halt meg.
Jó, a tévében persze, hogy sokat hallani...
Hanem más is jár úgy, hogy a fél családja plusz sok, vele egykorú ismerőse?
Erről 2arc "nekrológ" című száma jutott eszembe.
"...Azért elég sűrűn láthatsz virággal kezembe, kinek tűnne fel a kanyart a temető felé veszem be. Üres templom az úr háza teli a sátán imaháza, nem járok templomba eleget imádkozok kórházban. Sikerről gazdagságról filozófálnak a barmok értelmes mondatokat csak a temetőben hallok, mindenki hajt mintha csak a pénzek lenne alapja egy nap marad a barátokra... a halottak napja..."
#2
Nekem is haltak meg már családtagjaim.
Korombeliek is haltak meg akiket ismertem.
#9
Az emberek meghalnak.Mindenki meghal előbb utóbb.Ezt kéne elfogadnod.Vannak akik fiatalon halnak meg,vannak akik idősen,utóbbiak a szerencsések.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!