Ismertek olyan férfit, aki ki szokta húzni a széket anőknek, és régi udvarassági formulákat használ?

Fixen nem, de ez ma már nehezebb, mint régen. A székkihúzásnál régen ott volt a lehetőség, hogy a nő is engedte a dolgot, ezért lassabban ment mondjuk az asztalhoz.

Nálam vannak apróságok, de nem kötelezően, hanem amikor az alkalom adja. Pl. a kocsiajtót is kinyitom a barátnőmnek, ha épp még keres elő valamit. De, ha gyorsan kiugrik, akkor értelemszerűen nem tudom megcsinálni... :D

A szék kihúzás azért volt, mert a nők régen, amikor abroncsos szoknyát hordtak, lényegében nem érezték, hogy mikor ülhetnek le. Úgy értve, hogy inkább a széknek a nő alá betolása volt a lényeg, mert különben ő az abroncsos ruhában úgy észlelte, hogy már a székhez közel van a hátsója, és leülhet, közben nem, csak a ruha ért a székhez még (az meg még akár fél méterrel hátrébb is lehetett. Szóval innen ered ez a szokás, hogy a pasi kihúzza a széket, és a nő alá tolja, és akkor ülhet le.

Hasznos szokás volt akkoriban, abroncsos menyasszonyi ruhában tapasztaltam, hogy simán a földre ültem volna véletlenül, ha nem igazítja be a párom a széket. (Ma már nincs ilyen ruha max. esküvőn, de aranyos gesztus.)