Mit tegyek, ha elviselhetetlen vagyok?

Ha mondjuk felidegesítettek, vagy feszült, stresszes vagyok, akkor sokszor olyanokkal kiabálok, ordítozok, akik nem érdemlik meg. Sokszor vagyok ingerült, van, hogy a saját apámmal is úgy beszélek, mint a kutyámmal.

Eddig négy iskolában tanultam (3 általános iskola és most egy középiskola).

Eddig még sose sikerült olyan kapcsolatot kialakítanom szinte senkivel, hogy legjobb barát, legeslegjobb barát.

Én mindig csak egy pótlék voltam, hogyha valaki hiányzott, akkor én ott voltam párnak tesin, vagy padtársnak. Ez szerintem az elviselhetetlen személyiségem miatt van.

A ballagási ebéden is hisztiztem, duzzogtam meg sírtam, mert a fodrász sokkal többet vágott a hajamból. Végig duzzogtam a ballagási ebédet, aztán otthagytam a vendégeket és elmentem sírni. Amikor apám utánamjött, rákiabáltam, hogy hagyjon békén.

Azt olvastam/hallottam, hogy az embernek van egy alap személyisége, amin ha akar se tud változtatni. Ez így van? Tényleg nem tudok?

És a másik:

Nem akarok senkit sem hibáztatni, de édesanyám is ilyen, ha a munkahelyén felidegesítették, akkor mindig rajtam és a tesómon vezette le a feszültséget, volt, hogy kis apróságok miatt megütött, amikor még kicsi voltam. Ez is közrejátszhatott abban, hogy ilyen vagyok?

Félreértés ne essen, nem vagyok elkényeztetett kis hercegnő, nem vagyunk gazdagok, nem vesznek meg nekem mindent, de nem is vagyunk szegények. Inkább olyan átlagosan élünk.