Hogy képesek egyes emberek úgy élni az életüket, hogy nem mennek el sehova, nem ismerkednek senkivel?

Mindenkinek más a szociális igénye, különbözőek vagyunk.

Én szeretnék ismerkedni, szeretnék menni helyekre, de egyedül meguntam már, ismerkedni meg sosem tudtam, bárhol voltam. Így kényszerűségből marad a szoba.

Mindenki más. Nekem minél több ember van valahol, annál rosszabb a hely.

Elárulok valamit. A legtöbb ember, én is, tök átlagos, és ha egyet ismersz, ismered majdnem az összeset.

Általánosítasz. Szerinted a világon mindenki azért kuksol a szobájában mert mondjuk olyan mint egy kis báb.

Az meg sem fordul a fejedben, hogy vannak akik mondjuk betegek és ezért a segítőjük meg azért mert segítenek neki.

Vagy aki olyan beteg hogy elkülönülten kell élnie.

Pl. Cisztás fibrózisban szenvedők nem is találkozhatnak egymással csak úgy hogy tartják a távolságot. Csak egészségessel találkozhatnak pl. ilyen emberek, és csak az internet segítségével tudnak kommunikálni egymással vagy steril környezetbe időnként tudnak találkozni.

De hagyjuk is a betegséget.

Van aki azért mert az emberek szemében egy bántható játékszer.

Valakinek nincs pénze se barátai akikkel kimozdulhatna.

És a lelki okokon kivül valaki azért mert szimplán introvertált vagy azért mert mondjuk otthon dolgozik saját maga főnökeként mint vállalkozó szabadúszó.

Én pl. minél több embert ismertem meg, annál jobban értékeltem, ha nem kellett többet a közelükbe mennem...

Veled se szívesen mennék el pl. bulizni, mert borzasztóan szűklátókörű és előítéletes vagy, és pont a te fajtád miatt bújnak a félénk típusok a szobájukba.

#5:

És ezen te mi a francot röhögsz?

Nem szabad nevetni?

😀😀😀🙂🙂🙂🙂🙂😂😂😂

Huppsz bocsi