Miért lehet, hogy valaki nem vesz fel semmilyen szemkontaktust senkivel, mintha levegőnek nézne mindenkit?
Munkahelyemen van egy srác aki szó szerint átnéz mindenkin akit nem ismer, nem közvetlen munkatársa. Másokkal még akik nem is a mi irodánkban dolgoznak, köszönőviszonyban vagyunk. Ez a srác csak előre néz, nem néz rá senkire, csak megy. Többször próbáltam vele szemkontaktust kialakítani, hozzászólni, de nem nézett rám, a folyosón is úgy elmegy mellettem, hogy fél szemmel se néz felém.
Közvetlen kollégái szerint jó fej, kedves, humoros, segítőkész. Egyszer volt úgy hogy nekem is megfogta az ajtót, megköszöntem neki, mondta hogy nincs mit, mosolygott, de utána se köszönt és nem nézett rám. Amúgy nagyon szimpatikus első ránézésre is, olyan akivel szívesen megismerkedne, összehaverkodna bárki.
Mi lehet a baja neki? Milyen tulajdonság ez? Már másfél éve dolgozik ugyanott, azóta csinálja. Másokkal is ugyanilyen, nem csak én mondom ezt!
Én is ilyen voltam a leírtak alapján, szerintem lehet ez önbizalomhiány, szorongás is, nálam az volt a baj és miután összeszedtem magam újra visszaállt minden a normális kerékvágásba.
Pl nem bírtam az emberek szemébe nézni és csendes voltam, nehezen nyiltam meg. Többen később mesélték hogy magamnakvaló nagyképü bunkónak gondoltak ezért és kellemesen csalódtak amikor megnyíltam.
Szerintem az se lenne gáz ha megkérdeznéd tőle hogy minden rendben van-e. Ha alapból normális akkor jól reagálja le és talán jól is esne neki
Az utcán vagy az iskolában én is ezt szoktam csinálni általában.
Azért mert nem akarom hogy az embereknek kellemetlen legyen hogy nézem őket. Meg az furcsa lenne szerintem ha nézném őket.
Egyébként elég visszahúzódó vagyok, és önbizalom hiányos is.
Egyszerűen csak bunkó. Nem kell mindent a szorongásra fogni. Ne haragudj, de elmegy mellettem a folyosón és annyiba nem vesz, hogy a rám nézzen és köszönjön (persze ha napi első találkozásról van szó)? Én ha látom, hogy jön valaki velem szembe a folyosón és még nem találkoztunk aznap, mosolygok és köszönök, ha már üdvözöltük egymást aznap, akkor persze nem bámulom végig, általában elvagyk a gondolataimban és csak elmegyünk egymás mellett. Ha az én kollégám lenne a fiatalember, nem tenné zsebre amit tőlem kapna, ha már az anyja nem tanította meg az alapvető illemre.
L/23
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!