Az nagyon elítélendő, ha nem akarok gyereket, mert egész egyszerűen szívesebben költök magamra, illetve ha van, a páromra?

Nem.

Nem. Senkinek semmi köze hozzá hogy szaporodsz-e vagy nem és hogy azt milyen okból teszed. Egyébként ez egy teljesen valid érv, a gyerek egy hatalmas pénz (és idő és energia) nyelő, páromnak is ez az egyik legerősebb indoka amiért nem akar. Nekem többedik a listán de valóban, ha végtelen pénzem lenne se csinálnék sose gyereket.

Eléggé.

A kérdés inkább az, miért zavar téged, hogy mások elítélnek-e ezért vagy nem? Ha megtanulod rossz érzések nélkül, szabadon vállalni azokat a döntéseidet, amik végső soron senki más életét nem befolyásolják (ergo senkinek semmi köze hozzájuk), tárgytalan lesz a kérdés.

Én sem szeretnék, bár én speciel nem ezen okból kifolyólag. Nem hiszem, hogy olyan túl gyakran és túl sokat költenék majd magamra, amint lesz saját keresetem.

Nem. Az lenne elítélendő, hogy ha magadat ismerve mégis vállalnál, mert hogy mit szólnak az emberek, ha nem teszed.

Szerintem sem az, sőt, de mindig lesznek olyanok, akik ezt nem fogják megèrteni, és úgyis elítélnek majd. Begyepesedettek mindig vannak és lesznek. Ha nem akarod, hogy az ilyenek a hátad mögött beszéljenek, rosszindulatúskodjanak, lehet jobb, ha azt mondod, nem lehet. Arra úgysem fog tudni szinte senki mit mondani, az már elég érzékeny tèma. Persze most nem a közvetlen családodra gondolok. Inkább a szomszéd Pirinénire, akivel összefutsz az ABC-ben ő meg rákérdez: Na kedves, hogy vagy? Mikor jön a baba?

Nem. Az az elitélendő ha valaki emiatt téged elítél. Mindenkinek a saját döntése hogy szeretne e gyereket vagy sem. Mindenkinek joga van hozzá hogy eldöntse.

Nem. Racionálisan gondolkodsz.