Szeretitek a téli időszakot, korai sötétedést?

Igen,mivel gyakran nappal is alszok,így jobb,amikor reggel 6kor még sötét van,vagy délután 5kor már sötét van.

Sokkal nyugisabb,mint amikor még nyáron,este 9kor is zajos.

Nekem bejön a korai sötétedés, igazából az sem zavarna, ha nem léteznének nappalok és az év 365 napjának mind a 24 órájában olyan sötét lenne, mint éjfélkor. De félve írom már csak le, mert le szoktak pontozni ilyenkor, nem pontosan értem, hogy miért. :D Nincs nekem bajom azokkal, akik a világosságot preferálják.

Az időjárás bizonyos keretek között jön be, ha pulcsiban és kabátban is fázom, az annyira már nem, de alapvetően nem bánom, hogy kopaszak a fák és nem süt úgy a nap.

Gyűlölöm.

A hideg nem a kedvencem, de hát felveszek egy kabátot, 3 pulóvert, egy takaró méretű sálat és kész, nem probléma, tulajdonképpen könnyebb orvosolni, mint a kánikulát. Mondjuk a fűtésszámla nélkül boldog lennék. :D

A sötét viszont borzalmas, lényegében egyik hobbimnak se tudok hódolni, vagy csak sokkal kisebb mértékben... a házimunka is sokkal rosszabb "műfényben", mint napsütésben. Most pedig felújítunk, igazi élmény így.....

Kifejezetten szeretek amúgy még sötétben is ébren lenni, megvan a maga bája, de nekem nagyon nagy szükségem lenne pár óra világosra még délután.

Szívem szerint meghagynám az óraállítást, de ősszel pont a másik irányba állítanám, hogy még később legyen naplemente. (Még úgy is gáz lenne tél közepén.)

Abszolút nem kötekedésből, de kíváncsi vagyok, akik kifejezetten szeretik a korai sötétet, azok mit csinálnak munka után?

Utálom. Túl hideg van, túl hamar sötétedik, nem lehet normalisan felölzözni csak 37 kabáttal magamon.

Ha választani kéne akkor egész évben a száraz, enyhén hideg de délben napos őszi időjárást nyomatnám.

Őszintén megmondom, semmi, de tényleg semmi nem szól mellette az én olvasatomban.

Sokan azt mondják, hogy "de hát olyan szép a havas táj". Valóban az, de nagy árat fizetünk érte. Amennyi szenvedést okoz a tél minden aspektusa, ahhoz képest elég sekély az az örömfaktor, hogy szép a fehér táj.

Kb olyan, mintha azt mondjuk, hogy a tűz is meghitt, szép a láng látványa, de attól még nem gyújtjuk fel a házunkat, hogy gyönyörködjünk a lángokban.

Pl ma is ez a mozdulatlanság, fehér a táj, párás is, deres is, tehát ilyen fehér-szürke minden és az égbolt is eggyé olvad vele és pont olyan a hangulata, mintha ez már soha fel nem oldódna, örökre ez maradna. Nagyon deprimáló, közérzetromboló.

És a materiális dolgokat nem is említetetm: fűtési költség, halálfélelemben való vezetés, csúszkálás, latyak, sár, kosz, szutyok, fázás, didergés stb.