Miért bűn az, ha valaki félszeg és nehezen oldódik?

Nem, hogy nem jó ember, csak nem jó a társaságában lenni, mert nem lehet vele normális kommunikálni és jól érezni magad.

Vagyis lehet, csak türelem és munka kell hozzá amit sokan nem vállalnak...

Ez azért eléggé tévedés. Pont azért kell az új embernek nyitnia elsőként, mert ő nem ismer senkit és az ő feladata a beilleszkedést “elindítani”. A (normális) közösségé meg az, hogy ezt viszonozzák, befogadják maguk közé.

De nem, nem az újoncnak kell várnia a sült galambot és elvárni, hogy a többség alkalmazkodjon és nyisson felé. Neki kell megtenni az első lépést és ezt úgy mondom, hogy bőven tudom, milyen nehéz ez olykor.

Nem az a tévedés amit írtam, hanem hogy az újoncnak kell kezdeményezni.

Gondoljunk bele: Oda megy egy vadidegen összeszokott társaságba, nem ismer senkit, nem tudja mik a társaság témája, érdeklődési köre, nem tudja ki milyen személyiség, ő egyedül van, a társaság többen, ráadasul ha összeszokott a társaság, akkor az újoncot ösztönösen észre sem veszik. Nem, a társaságnak kell nyitni, miutan persze az újonc elsőnek bemutatkozik.