Manapság miért van ennyi rosszindulatú irigy hamis ember? Regen nem volt ennyi!

Lehet, hogy régen is volt, csak éppen az adott életkörülményeknek megfelelően és akkor nem volt ennyire nyilvános, mint manapság.

És ez a megállapítás se mindenkire jellemző, főleg nem egyes nemzetekre, magyarokra kimondottan jellemző.

Hazánk Európa legelhízottabb, a világ egyik legbetegebb, legboldogtalanabb nemzete.

Hacsak megnézed a Himnuszunkat, ami egyenlő a depresszióval. Egyes karácsonyi zenéink is rettentően szomorúak, semmi vidámság nincs bennük. Ez is minket jellemez. Plusz, a legtöbb háborúban régen a rossz oldalon álltunk.

Több oldala lehet ennek. Egyik: mindenhonnan azt lehet hallani, hogy "valósítsd meg önmagad", "csak a mának élj", "hozd ki magadból a maximumot", másrészt köszönhetően az online kapcsolatoknak, (látszatra) lehet látni, hogy mások miképpen élnek, persze ez csak illúzió. Az irigykedés, rosszindulat is sokkal nyilvánvalóbb, mert sokan kirakatban élik életüket és erre jöhetnek a rosszindulatú reakciók például.

Sok a megkeseredett, frusztrált, csalódott ember, akik úgy érzik: őket mindig mindenki kihasználta, nekik sose sikerült semmi, "bezzeg mások" milyen nagyszerűen élnek. Ilyenek mindenkire irigykednek akikről azt gondolják: jobb nekik.

Dehogy nem! Akkor is voltak ilyen gyökerek.

Csak akkor - mármint a komcsi korszakban - talán a többség egyenlőbb volt.

Csak pl. a talpnyalóknak, pártembereknek, orvosoknak járt telefon. Autóra éveket kellett várni.

Volt egy kevés kiváltságos, de a többség a melós kisember elvolt ezzel.

Akkor inkább egymást marták a munkahelyeken pár forintos béremelésért. De ugyan így megvolt az irigykedés.

Manapság a városunkban - keleti megyeszékhely - is népautók a több tízmilliós járművek. A közösségi oldalakon mindenki csak a jó oldalát mutatja anyagilag.

Az elmúlt éra veszteseit pedig ez frusztrálja. Irigyek, csak bővült a célcsoport.