A testvérem autista és a szüleim nagyon kivételeznek ez miatt vele. Már nagyon nehezen bírom. Más is van így?

Sziasztok!Mindig is megértő voltam a testvéremmel aki 13 éves tudom hogy ez egy betegség.De a szüleim hozzá állása már elviselhetetlen.Egyik nap a testvérem széttépte darabokra a füzetemet és a beadandómat hajnal 3 ig fent voltam mert újra kelett írni erre a szüleim engem hibáztattak hogy mertem szólni hogy mit csinált.Mindenre az a válaszuk a szüleimnek hogy beteg ezt megis értem de akkor is az egész gyerekkoromban csak tűrtem ,viseltem.Ha agresszív volt ha hangulat ingadozása volt mind el viseltem .De van az a pont ahol már nekem is sok.A szüleimmel ez miatt soha nem volt jó kapcsolatom.(Ezt nem panaszkodásból írtam).Mit tegyek?Van valaki hasonló helyzetben?