Egyszerűen azt érzem hogy az élet nem nekem való. Általános iskolában kiközösítettek és csúfoltak. Azóta szorongok emberek között nem merek sok ember előtt beszélni.
A legtöbben ezért lenéznek a munkahelyemen se kedvelnek szerintem.
Külsőre és belsőre is egy selejt vagyok kár volt megszületnem viszont muszáj élnem legalább a szüleim miatt.
Az a baj hogy nem látom a kiútat kedvem nincs semmihez rosszul érzem magamat a munkában otthon mindenhol.
Ne itt sírjál, menjél pszichológushoz és mondd el neki. Ő lehet, tud speciálisan rád szabott tanácsot adni, itt csak közhelyekkel fognak dobálni amivel semmire nem mégy.
2019. szept. 8. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
3/12 A kérdező kommentje:
Lehet elmegyek egyhez ha ki tudom fizetni bár nem hiszem hogy segítene.
Tudom hogy ettől nem változik semmi csak jól esett leírni mert nem tudok erről beszélni senkinek.
2019. szept. 8. 18:27
4/12 anonim válasza:
brian tracy
2019. szept. 8. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
5/12 anonim válasza:
brian tracy-t meg egyéb egótrénereket ajánlani olyan, mint amikor lángol egy ember és te levágod a lábát, mondván, hogy így már kisebb felületen ég
2019. szept. 8. 19:42
Hasznos számodra ez a válasz?
6/12 anonim válasza:
Ha a drága kérdező küldött nekem anyázós üzit, akkor én meg itt felelek: igen, selejt vagy.
Ha nem a kérdező, akkor nem neki szólt. De a fogalmazás alapján azt mondom, ő volt.
Kár rá figyelmet pazarolni.
2019. szept. 8. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
7/12 anonim válasza:
Én sem akarok tovább élni, semmi kedvem hozzá. Általánosban kiközösítettek, utána különböző mértékben mindenhonnan, nincsenek barátaim, sosem volt kapcsolatom, képtelen vagyok egy alapvető emberi dologra, az ismerkedésre. Karrierben szintén 0 vagyok. Minimálbérért dolgozom és irigy vagyok a nálam 10 évvel fiatalabbakra, mert diplomálval a kezükben, dupla annyi fizetésésrt dolgoznak. Azt mondják nem így van, nem mindenki tanul tovább. Próbálok neten ismerkedni és minden 10. emberből 9-nél be van írva valamilyen felsőokatási intézmény a tanulmányokhoz. Ennyi nekem már elég, hogy rosszul érezzem magam, mivel 10 éve nem tudom eldönteni, mit akarok csinálni, ők meg 18-20 évesen kezdik az egyetemet, mert pontos elképzelésük van a jövőről. Ha tudnám mit csináljak, hogy az én életem is haladjon valamerre, akkor megtenném, de én ehhez túl hülye vagyok. Élet ez így? Úgy érzem, hülyeként bezártak az okosak közé.
2019. szept. 9. 00:05
Hasznos számodra ez a válasz?
8/12 anonim válasza:
Sőt, hogy tovább fokozzam, a szomszédban lakik pár hasonló korú ember, akikkel gyerekkorunkban együtt játszottunk. Ma mindegyikük tudja mit akar, halad az életük, akit nem látok nap mint nap, meg sem merem nézni a Facebookon, hogy mit csinál. Tuti valamelyik pesti elit egyetemen tanul vagy rászakadt egy mázsa szerencse és él, ahogy szeretne (esetleg már külföldön), boldog párkapcsolatban. Volt egy kisgyerek aki annak idején még pelenkában szaladgált, mára felnőtt ő is és úgy itt hagyott engem, mint a sz@rt. Nap mint nap jönnek a felismerések, hogy az én életem mennyire megállt egy helyben. Az emberi kapcsolatok hiányát sem egyszerű túlélni, de hogy egy minimálbéres semmirekellő vagyok és ennél nem is fogom többre vinni, ezt túlélni a legnehezebb. Még egy valamire való rendes alkoholista sem lehet belőlem, mert sosem voltam még részeg, utálom az alkoholt. A kommersz sör, bor vonalat biztosan.
2019. szept. 9. 00:19
Hasznos számodra ez a válasz?
9/12 anonim válasza:
Szia,
Itt van 3 régebbi hasonló kérdés, remélem segítenek:
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: