Éreztétek már kevésnek magatokat? Hogy bárki más jobb, érdekesebb, viccesebb, de te nem. Mit tettek ilyenkor?

Önismeret,önszeretet,önelfogadás és öntisztelet tanulás.

Ez amolyan áldozatmentalitás, tudatalatt amit mondogatsz magadnak és ahogy beszélsz magadról vagy gondolsz magadról azt a tudalattid mind felszívja és úgy fogod te is kezelni magad. Én így éltem évekig, hogy azt hittem hogy én kevés vagyok,értéktelen, nem érdemlem meg a jót...stb

Olvass könyveket, ismerd meg magad a válaszok is benned vannak. Máshogy fogod látni így már majd később az embereket és magadra is máshogy fogsz tekinteni, viszont ez nem egy nap ez egy hosszú és nehézségekkel/kitartással teli út. :)

Nem.

Kérdező, neked súlyos önbizalomhiányod van.

Folyamatosan, mindig is küzdöttem ezzel, de egy-két éve sokat romlott a dolog. Mindenki sikeres, eredményei vannak a munkában(pedig azok pont vannak nekem is), jó a magánélete, vitte valamire, érdekes, mozgalmas az élete, sokkal több, jobb nálam. Magam egy nagy nullának tartom, akinek semmi élete nincs, csak úgy elvan. Az önszeretet, elfogadàs hiánya a gond nálam is. Illetve pozitív visszajelzéseket is ritkán kapok másoktól, magammal meg nem vagyok annyira jóban, hogy magamtól önbizalmam legyen. És tényleg annyira bele lehet ebbe az áldozatszerepbe keveredni, nekem is "sikerült" teljesen bebeszélni magamnak.

Én elkezdtem pszichológushoz járni, nem tudom, fog-e segíteni, meglátjuk. Szeretném megtanulni kezelni ezeket a szorongásokat.

Most összeírtam, miket szeretnék megtanulni, kipróbálni (hobbi, sport, utazás, ilyenek), ezekkel akarom színesíteni az életem, illetve kicsit új környezetbe kerülni, hátha lesz közte olyan, ami ad a magabiztosságomhoz is.

Igen, nekem is az is a bajom, hogy sosem voltam az a bulizós, ereszd el a hajam típusú, nagy társaságot kedvelő, harsány valaki, nem is kerestem soha az ilyen embereket. Pedig alapvetően szeretek emberek között lenni, tudok oldott, jó humorú lenni, de inkább kisebb társaságban. Emiatt nincsenek is igazán barátaim sajnos.

Amúgy ez hülyeség, hogy nem vagy érdekes, szórakoztató stb. Az eszemmel tudom magamról is, hogy nem így van, csak a lelki nyavalyák miatt gondoljuk így. De ettől még gátol, ezen a szemléleten kellene változtatni.

Egyébként nekem is van olyan ember, akihez mindig mérem magam és sajnos többnyire kisebbrendűségi érzésem van. Ez különösen megnehezíti a dolgokat, mert amúgy meg nagyon szeretem és nem akarom elveszíteni, de hát baromi nehéz magabiztosnak stb.látszani mellette.