Ti milyen életritmusra vágytok? Munkába járni vagy szabadon élni?

Ha lenne rá lehetőségem én teljesen kivonulnék a társadalomból...

Egyáltalán nem érdekel az anyagi javak hajszolása..

Mondjuk, az tényleg gáz, hogy az ember infarktusig túlhajszolja magát, mindig boldogtalan, mert elhitetik vele, hogy többre van szüksége, közben meg zsákszámra dobja ki a maradék kaját, meg a felesleges cuccot.

Bizony a kevesebb sokkal több is tud lenni.

Szabad életet valasztanam mindenkepp. Ehhez persze kene egy biztos passziv jovedelem, ami akkor is termeli a penzt, ha nem dolgozok. Erre nagyon jok lennenek az ingatlanok, de ezek vasarlasahoz is penz kene. Ha lenne 300-500 milliom, akkor annyi ingatlant vennek belole Budapesten, amennyit csak lehetne, aztan kiadnam oket.

Mai arakkal 5 ingatlanbol mar nagyon kenyelmesen meglehet elni.

Csakis szabadon. Arra vágyom, hogy ha már muszáj azt a tetves pénzt előteremteni munkával, akkor az olyan munka legyen, amit szívesen csinálnék és otthon is lehetne. Valamilyen alkotómunka lenne. Fotózás, fazekasság, porcelánfestés, írás, ilyesmi...Egy nagy házban, csendes helyen, aminek dolgozószobája vagy műhelye van és ahol nincsenek a seggemben szomszédok. Én osztanám be az időm és minden mást.

Életritmus? Reggel felkelni ébresztő nélkül, amikor jólesik. Nyugodt, komótos reggeli mellett eltervezni a napot aztán a többi szépen kialakul.

Az én olvasatomban a munka csak egy lehetséges eszköz többek között, hogy az anyagiakat megszerezzük általa.

De ha van passzív jövedelme az embernek, akkor nem szorul rá.

Nem szeretem a konvenciókat, nem szeretem, hogy valaki akkor tekintsen embernek, ha munkahelyen dolgozom.

Persze teljesen más kérdés, ha valakinek van egy szép hivatása, amit szeret, élvezettel és sikerélménnyel tölti el. Plusz ha pénz is jön belőle, akkor pláne jó. De nsm mindenki talál erre rá, sokak vannak akiknek csak nyűg a munka.