Halál eset utáni idoszakot hogy lehet átvészelni?
Az első, hogy mikor egyedül vagy otthon, elmész, és kiadod magadból az érzéseidet. Ha sírni akarsz, sírj amíg bírsz, ha dühös vagy, üss egy párnát amíg bírod, vagy amit épp jónak látsz. Egy a lényeg, semmiben ne okozz kárt, és ezt főleg rád értem. Semmit nem segít, ha maradandó nyoma marad ennek a korszaknak.
Ha kiadtad az érzéseidet, gondold végig, hogy mi történt, mi fog történni, és szükség esetén ismételd meg az első lépést.
Ha végiggondoltál mindent, kezdj azon dolgozni, hogy elfogadd a helyzetet. Lehet szörnyűen hangzik, de így már nem szenved, nem éri őt semmilyen baj, ha álmában érte a halál, akkor nem szenvedett, és ami a legfontosabb, ő nem megy keresztül azon, amin te. Ő nem érez hiányt, fájdalmat, szomorúságot. Számára ezek már nincsenek, csak nekünk, élőknek kell elviselnünk ezeket, míg fel nem dolgozzuk. Ráadásul a halál az életünk része épp úgy, mint a születés.
Fontos, hogy ha még nem vagy túl a temetésen, akkor még inkább csak azon dolgozz, hogy összeszedd magad. Ugyanis az még egy nagy sokk lesz. Utána lehet igazán elkezdeni kimászni ebből a gödörből. Ez sikerülni fog egyedül is, de ha idők közben tudsz társaságot szerezni, akivel beszélhetsz erről, az csak javít a helyzeten. És ne ess kétségbe, ha sok időre van szükséged ahhoz, hogy feldolgozd az esetet. Van, akinek hónapok, évek kellenek ehhez, de nekik is épp úgy megvan a lehetőségük az elfogadásra.
Ne add fel, mert ha képes vagy feldolgozni mindezt, és megoldod a többi problémádat is, akkor később hatalmas lelki erőd lesz. Ez nagyon sokat fog segíteni bármiféle gondban vagy bajban, hisz tudni fogod, hogy ettől rosszabb helyzetből is fel tudtál már állni.
1-es válaszoló: a munkakeresés folyamatban van már előtte is kerestem,most egy hét elteltével újból nekiláttam,de a folymataos kudarc ezen a téren is nagyon letör és ehhez még jött agyász is...
2-es válaszoló: köszönöm amiket leírtál,vigasztaló, bátorító.Elfogadtam a halálát,tudom az ő lelke jó helyen van,nyugalomban.De az űrrel amit maga után hagyott nem tudok mihez keznei.Van amikor könnyebb, elviselhető,van amikor nagyon nehéz a lelkem,sírdogálok.Naponta járom a természetet, az előbb is ott voltam,ott nagyon elkapott a sírás, afájdalom, areménytelenség érzése.Most ettem, kicsit átment rajtam,de biztosan jönni fog az új "hullám".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!