Mit lehet tenni, ha már egy hónapja nem bírom feldolgozni egy számomra fontos ember elvesztését?

Szard le.

Velem is ez van,csak annyi különbséggel hogy ő 5 hónapja minden ok nélkül lelépett. Ő is pont ugyanilyen volt. Nekem is fontos volt. Fogalmam sincs mit tehetnék.

Akinek fontos valaki, az nem viselkedik így a másik emberrel. Tartsd tiszteletben a döntését. Majd talál olyan embereket, akik értékelni fogják az effajta viselkedését...

Nem lehet, hogy valami miatt elege lett belőled? Általában kettőn áll a vásár, csak ugye a szálka meg a gerenda esete...

Az élet túl rövid ahhoz, hogy olyanokra pazaroljuk, akik nem becsülnek, nem értélelnek minket... Szomorú, de nem érdemes tovább foglalkozni vele.

Voltam már a "másik oldalon". Én mindent megtettem érte! Nagyon jó barátok/haverok voltunk. De azt egyszerűen képtelen voltam elviselni, hogy már milliárdszor "eljátszotta" azt, hogy ignorál, amikor írtam neki. Én amikor fent voltam, mindig rögtön válaszoltam neki, én írtam rá az esetek nagyon nagy többségében. Ráadásul úgy éreztem, hogy ez kezd nagyon egyoldalú lenni. 20-30, nem ritkán 50 óra múlva írt vissza, miközben ezt-azt lájkolgatott (ha valakivel beszélsz Face-n, akkor kiemelt ismerős lesz, rögtön feldobja, hogy mikre reagál, amikor fent van..). Persze mindig-mindenre volt kifogása, SOHA nem hagyta el egy bocsánat a száját! SOHA. Megmondtam neki, ha ennyire teher vagyok neki, ennyire nem vagyunk egy hullámhosszon, akkor szia. Azóta 180 fokos fordulatot vett, flegma volt, rengeteg emberre azt mondta, hogy primitív. Érdekes, amikor befejeztük hirtelen elkezdett feléjük nyílni, ma képes lenne arra, hogy az ördöggel lepaktáljon csak azért, hogy engem feledtessen! Tegyük azt is hozzá, hogy a többiek szrba se nézik, de futkos utánuk! Azóta persze rájött, milyen nagy kincs voltam neki. Ezt tudom. Már nem is köszönünk egymásnak az utcán sem, egymásra sem nézünk.

A való életben sem találkozunk már, nem vagyunk osztálytársak, elballagtunk pár éve. Nyilván azóta más barátaim vannak. Ezt elfelejtettem hozzátenni, bocsi.

Nincs olyan, hogy minden előzmény nélkül! Biztos volt annak előzménye, csak próbálod úgy beállítani, mintha semmi nem történt volna. Pedig történt! Biztos történt. Lehet egy régebbi sérelem jött elő nála a tudatalattijából, vagy akármi. Nincs olyan ember a Földön, aki secperc alatt megsértődik és eltávolodik. Mindig van oka. Ha nincs, akkor egy szociopata. De ez 1:100000-hez.

Velem is ugyanez volt, dettó előzmény nélkül. Már 2 éve, de még mindig fáj, ha rágondolok. Annyi, hogy már nem egyfolytában gondolok rá, folytattam az életemet. De azért minden nap eszembe jut, nem könnyű feldolgozni. Pont azt, hogy azt sem tudom elképzelni, mi rosszat tettem vagy mi nem tetszett neki. Addig miért volt jó, aztán miért nem? És hohy talán soha nem derül ki.