24 évesen elcsesztem a fiatalságom, ha nem voltam bulizni, és sosem voltam nővel?

Istenem. Azt hiszed mar vege a filmnek? Meg csak most induot be a cselekmeny, Itt meg nem szoktunk arra keszulni, hogy vege a filmnek. (Elet)

Fejlodj es tanulj, hogy kesobb elvezni tudd az eleted.

Késő sosincs elkezdeni élni de hazudik aki azt mondja, nem lesz ennek azért egy kis nyoma. Nálam is ez a helyzet és bár megbékéltem vele, azért pl fontos szociális készségekben igenis érzem néha, hogy hátrányban vagyok másokhoz képest. Nem zavartatom magam, de van néha néha egy nap, amikor azért úgy rossz érzés rájönni, hogy azok az ifi évek nem jönnek vissza, ami kimaradt azt nem lehet pont ugyanúgy bepótolni.

Ettől független nem kell feladni, van élet még bőven, még mindig fiatal vagy, most kezdj el élni.

A fiatalság egy elvont fogalom. Ha van még benned kraft, ötven évesen is érezheted magad fiatalnak, de láttam én már 60 feletti párocskát, akik úgy ropták a dizsit, hogy nem győztem pupillázni.

És miért nem voltál még bulizni? Előfordulhat persze, hogy az ember tartósan olyan szegény, hogy egy sört sem tud venni soha, de ha megteheted, menjél, akár egyedül is, akár most azonnal! Oké, most talán mégse, mert holnap meló, vagy suli, de mondjuk péntek vagy szombat este. Vagy ha nincs holnap dolgod, mehetsz most is, csak nem hinném, hogy tömve lenne a klub. És tényleg ne zavarjon, hogy egyedül mész, én is sokszor mentem egyedül bulizni. Más kérdés, hogy jellemzően egyedül is mentem haza, de általában a társaság jó volt, a hangulat jó volt...

Ami a nőket illeti, és itt 7-eshez is szólok: nagy számok törvénye. Előbb-utóbb bejön. Ismertem olyan nőt, aki ha megtudta egy pasiról, hogy szűz, már nem sokáig volt az. Ilyen is van. Ismerkedni amúgy nem csak buliban lehet. Kreatív szakkör, kemping, csoportos üdülés, autómentes nap, tüntetés... Használjátok a fantáziátokat! Milyen menő lenne már, ha azt mesélhetnétek a gyerekeiteknek, hogy "Anyátokkal úgy ismertük meg egymást, hogy ugyanahhoz a fához láncoltuk magunkat Brazíliában..." :D