El tudnátok magyarázni, mit ronthatok el ennyire, amikor megpróbálok ismerkedni emberekkel?

Alapvetően nem vagyok egy társasági ember, nehezen szólalok meg mások között, viszont én is igénylem a társaságot, de úgy, hogy egy adott társaságból néhány emberrel ismerkednék meg mondjuk. Akik szimpatikusak, akikkel úgy érzem, szívesen beszélgetnék.

Viszont a probléma ott kezdődik, ha közeledni próbálok feléjük, azok felé, akiket kinéztem magamnak. Hosszú évek óta tapasztalom, hogy semmit nem érek el vele, mert bennük ez nem jó érzéseket vált ki, hanem kellemetleneket inkább. Olyan helyzet amiből menekülni kell, egyszerűen mintha támadásnak vennék a közeledésemet és nem barátkozási szándéknak. Egy ideig eltűrnek maximum, elviselik hogy írogatok, aztán lekoptatnak a fenébe ki előbb, ki később. A hátam mögött, barátokkal meg jókat röhögnek rajtam hogy rájuk írtam, és megaláznak, ennek végeredményeként az egész közösség rajtam nevet, hogy jé ez rámászott XY-ra meg ilyenek.

Valaki el tudná magyarázni, mit rontok el ennyire a közeledéssel?