Az emberek miért ilyen flegmák?

Nem arra gondolsz, hogy úgy bánik mint egy hallóval?

Tehát hiába beszél hozzá, csak ne ért semmit belőle, aztán bunkó módon viselkedett?

Sajnos ez van, ilyen az emberi természet.

Nekem egy kicsit másmilyen gondjaim vannak, de nap mint nap tapasztalom, hogy akik esetleg segítségre szorulnának, azzal foghegyről beszélnek, nem segítenek neki, esetleg még nevetség tárgyává teszik, negatív diszkriminációban részesítik, stb. Felnőtt (???) emberekről beszélünk, és nem feltétlenül a legalja rétegről. Egyetemista vagyok, tudom, miről beszélek.

Tényleg a leginkább rászorulókkal is ezt csinálják. Egyszer egy diáktársammal találkoztam össze hazafelé menet a metrómegállóban. Kinézetre semmi probléma nincs vele, ápolt. Ez a srác történetesen vak, a fehér botja is nála volt. Valakivel találkozója volt a közelben, de még ismeretlen volt számára a környék. Le is zuhanhatott volna a sínre, és szörnyet is halhatott volna. Mindenki elment mellette. Mivel én a metró legvégében voltam, kb. 1 perc után vettem észre őt, és rögtön segítettem neki.

Egyre többször érzem úgy, hogy csak teher vagyok másoknak. De -nyugalom!- nem tervezek semmit tenni magammal. Legszívesebben elbújnék, úgy, mint a kérdező hallássérült barátja.