Hogyan reagálnátok ha kiderülne hogy 16 éves korotok óta történt eseményeket csak álmodtátok?

Pár dolgot, eseményt sajnálnék nagyon, például a barátom és a csodálatos macskámat és kutyáinkat. Viszont a több az mehetne a levesbe.

Nem lett volna öngyilkos talán a családtagom, nem történt volna annyi szarság. Aztán ki tudja.

Anno olvastam egy ilyen sztorit (“Misfile”) csak ott a csaj 2 évet vesztett el, és sajnos pont azt, amiben őrülten hajtott, hogy bejusson egy egyetemre....most kezdhette elölről.

Persze abban a sztoriban kiderült, hogy az anyjának akart megfelelni, nem magának, és az, hogy kvázi becsődölt, a legjobb volt ami történt vele (de legalábbis új perspektívát adott neki).

Persze kérdés, az összes emlék megmarad-e, ha igen, az kvázi csalás, mint az Idétlen Időkig klasszikus filmben, ahol a folyton ismétlődő napot kihasználja a pasas, hogy kitanulja, hogy jégszobrász, zongorista, szaxofonos, autoszerelő meg ilyesmi legyen úgy, hogy valós időben nem veszít vele egy napot se.

Egy másik mangában (“Again!”) a népszerűtlen vesztes rossz srác, meg egy átlagos népszerű csaj megy vissza így az időben. A srác megpróbálja kihasználni, hogy másodjára rendesen megcsinálja, rájön hogy mi minden ott volt, de nem figyelt rá (pl. egy iskolai klubnak, amit az első évében bezártak mert nem volt tag/az előző klubfelelős feladta és kilépett, sőt a sulit is otthagyta, oszlopos tagja lesz és inspirálja őket, segít kibeszélni a magánéleti problémáikat, a főnökkel aki korabban elment meg kvázi románc is kialakul). A csaj ezzel szemben elszúrja az első találkozást az iskolai szerelmével, a korábban fix baráti társasága nem fogadja be, mert (érettebb fejjel) teljesen más az érdeklődésük, hozzáállásuk, kénytelen a magány elkerülése végett a sráccal lógni, akit baromira utál, hogy az most mindent megkap. Érdekes sztori.

...Ami engem illet, 16 nem szívesen lennék, mert semmi kontrollod nincs még. De egyetem előtt esetleg már szívesen, választhatnék teljesen más életpályát, szerintem azt senki nem utasítja vissza. Ja és előre tudnám, hogy hogy alakul majd a piac (pl. a lakásárak), ami szintén nem rossz dolog....Mondjuk kérdés, hogyan tudnék összespórolni egy befektetésre valót (megérné-e egy kölcsön), de utána óriási előnnyel tudnám kamatoztatni.

A rengeteg tapasztalatomat arra költeném, hogy jobban átgondoljam, merre is akarok továbbhaladni. Lekoptattattam volna a negatív embereket mellőlem, akik csak visszahúztak, leszarnám a heccelő idiótákat, jobban megválogatnám a barátaimat, és minden mára már elhunyt szerettemmel eltöltenék pár órát.

És jól arcon vágnám magam, amiért nem találtam addig magamnak olyan lányt, akinek udvarolhattam volna.