Ti milyen munkahelyet/foglalkozást javasolnátok egy nagyon visszahúzódó, gátlásos lánynak?

Író, hullamosó, festőművész, lidérc, temetőőr, mumus, rajzfilmkészítő, űrhajós, legenda.

Ha vmi még eszembe jut, szólok.

Én is hasonló voltam... de én pont ezért csak azért is olyan munkahelyet választottam ahol emberekkel kellett foglalkoznom. Tanácsadóként mindig emberekkel kellett együtt működnöm. És teljesen tudatosan mentem ilyen irányba. Végezhetnék olyan munkát is, ahol otthon vagyok... de én nem akarom, hogy a mizantrópiám eluralkodjon az életemen.

Ez kicsit olyan mint a túlsúly. Van egy kis pocid, és a kondid sem a legjobb. De azt mondod, hogy végülis belefér. Még szépen megvan a derekad vonala és nem fújtatsz, ha fel kell menned lépcsőn a 3-ra. Így úgyanúgy nem foglalkozol a testeddel és éled a kényelmes életed, aztán egyszer csak észreveszed, hogy lett egy kis tokád. Majd legközelebb már a konyhás néni bicepsz figyel be, amikor nem jön rád a kedvenc kardigánod, és lihegsz ha le kell menni a sarki boltig. Végül szép pocakot növesztettél és kétszer annyi vagy mint voltál.

Nyilván ez egy durva a példa, de mentálhigiénés elhanyagoltság ugyanaz. Tudom, hogy ez a szorongás, és zárkózottság résszemről nem jó. És nem akarom az életem úgy alakítani, hogy ennek kedvezzen, és még zárkózottabb legyek, amíg a végén már el sem akarom hagyni a lakást, mert félek az élettől.

Így válaszottam egy állást, amiben nem tudtam, hogy jó leszek-e. Emberekkel kellett beszélnem, és meggyőznöm őket, hogy a mi szolgáltatásunkat válasszák. Végül annyira belejöttem, hogy én lettem a legjobb a munkahelyemen. Már nem félek emberhez odamenni, leszólítani. Sőt, segített az is, hogy ismerem a félénkség érzését, így nagyon megértő voltam azokkal az ügyfelekkel akik szintén hasonló mentalitásúak voltak, és oldott légkörben tudtunk beszélni.

Úgyhogy én azt mondom, ha érzed, hogy ez kóros, akkor ne hagyd, hogy ez uralja az életed. Ha kell járj utána miért vagy ilyen? Burokba neveltek? Valaki bántott a családból? Nem fogadott be az osztályközösség? Akár szakemberrel együtt.

Nekem ez a terápiám, hogy csakazért sem úgy élek, ami kiszolgálná a zárkózottságom. Hanem igenis elmegyek, emberek közé, embereket hallgatok meg, és ők is engem.