Komolyan egy élet munkája kevés arra hogy kedvemre sírhassak, nevethessek vagy kiborulva dühönghessek egy beton lyukban?

Itthon segítség nélkül, magas fizetés nélkül nincs rá esély, ergo vannak szülők akiket érdekel a gyerekük sorsa 30+ évesen is, azoknak javarészt összejön egy lakásra való, mert nem zavarják el otthonról, és akár le sem kell adni a fizetésből, onnantól pedig a gyereken a döntés hogy havonta elver mondjuk 150-et vagy eltesz belőle minél többet, nem cserélget nyaranta telefont, nem jár nyaralásokra, és magának vesz autót nem a szomszédék lányáért.

Akik pedig nem bírják a kompromisszumokat azok kerülnek majd albérletbe, 28-30+ évesen, amiből pedig már nem lehet kitörni, főleg ha jön egy gyerek mondjuk.

Biztos vannak olyanok akik követik a saját példámat hogy ha nem muszáj nem költök azonnal, hanem előrelátóan spórolok vagy igyekszem megtakarítani olyan dolgokon a pénzt, amikre szükségem van, de az ára horribilis. Pl a monitor bolti ára 240, használtan garanciával megvettem 200-ért.

19 éves koromtól dolgozok, anno 120ezer körül kaptam és havi átlagot nézve 90-100at eltudtam rakni, a szülőké volt a cafeteria, az évek alatt pedig ahogy nőtt a fizetés, úgy többet tudtam félretenni, amiből megtakarítás lett, nem átmeneti állapot mint sok embernél hogy van 80 ezrem, gyorsan verjük is el.

Így 26 évesen 5,5 milliót tudtam összekaparni, de ez lemondásokkal jár. Viszont tudom hogy pár év múlva saját lakás vagy akár házak között nézelődhetek, nem más zsebét tömöm aki magyarán belőlem él.

Kereslet-kínálat törvénye. A kapitalizmus nevű rendszer mindig úgy kalibrálja önmagát, hogy amire mindenkinek szüksége van (otthon, élelmiszer) az olyan magas összegekbe kerüljön, hogy egy élet munkája legyen csak elég ahhoz, hogy el tudd érni, fenn tudd tartani és amint leszállsz a mókuskerékről, mindent elveszítesz.

2100-ban már a Marsra fogsz fapados űrsiklóval utazni, mint most, hogy kimehetsz pár tízezerért egy tetszőleges országba. Mindig jobb lesz az adott kor emberének, mint a múlt emberének.

De mindig lesznek, amik sosem változnak majd. A lakhatás költségei mindig akkorák lesznek, amennyi a havi átlagfizetés. Az élelmiszer is mindig követni fogja az inflációt és ha kell a tehenek létezését is betiltják, miután jövedéki fingadót vetettek ki rá a metán miatt, hogy az egész világ átálljon bio-vegán életmódra, csak hogy mesterségesen magasan tarthassák az élelmiszerárakat.

Valójában dolgozni sem kéne, ha ezek a mesterséges bérrabszolga-tartó eszközök nem lennének a rendszerbe építve. De akkor ki szerelné össze 300 Ft-os (1 dolláros) órabérért a 400 ezres iFost?