Szerintetek megéri orvosira menni hogy valaki pszichiáter legyen?
pszichiáter szeretnék lenni, segíteni a beteg embereken.
Jól mennek a természettudományos tárgyak. Szeretem is a bioszt, kémiát.
Irodalom és hasonlók nagyon távol állnak tőlem.
Próbaérettségik amiket írtam jók lettek szóval még talán esélyem is van bekerülni az orvosira.
De egyszerűen a többi szakterület egyáltalán nem érdekel... szemészet, fülorrgégészet, sebészet, belgyógyászat..nem érdekel egyik se, nem gondolkozom ilyen racionálisan, inkább intuitív vagyok, emellett pedig mondotonnak találom hogy sebeket kötözzek vagy EKG-kat nézzek egész nap..
1-es. Ez nem így van. Van ismerősöm aki pszichiáter és ez csak valami népi hiedelem hogy csak erről szól az egész.
A pszichológus nem foglalkozik igazán beteg emberekkel, illetve részben egy bölcsészet tudomány/filozófia jellege van amik tőlem nagyon távol állnak.
nagyon nagy a tudatlanság első... a pszichológia és a pszichiátria még ha van némi párhuzam a kettő között, rohadtul nem ugyanaz.
Kérdező.. ezért nem lesz a sebész nőgyógyász, és a fül-orr-gégész szívsebész... mindenki arra szakosodik ami lenni szeretne.. tehát teljesen irreleváns hogy neked mely területek nem tetszenek az orvoslásban... nem azzal fogsz foglalkozni
Bátyám pszichiáter. Igaz nem Magyarországon, de Ausztriában pl olyan a rendszer, hogy az ember lelkével is foglalkoznak. Teljesen máshogyan kezelik az egész szakmát, zártosztály pl nem is létezik náluk.
Nem pszichiáternek készült eredetileg, de nagyon megszerette.
Itt az a kérdés, mekkora benned az elhivatottság.
Tényleg ezt szeretnéd csinálni? Pontosan tudod, mivel foglalkoznál napi szinten pszichiáterként? El tudod képzelni hivatásodnak, vagy csak fellángolás vagy olvastad valahol és megtetszett?
Ha tényleg ezt akarod, akkor bizony be kell vállalnod, hogy sok olyat is kell tanulnod mellette, ami kevésbé érdekel, és nem kapcsolódik szorosan a választott szakirányhoz. Ha tényleg az a vágyad, hogy pszichiáter legyél, akkor persze hogy megéri, hiszen az egyetem néhány év, utána viszont évtizedekig dolgozhatsz a választott szakmádban.
Saját példa: én már 15 évesen tudtam, mi szeretnék lenni, és felnőttként valóban ez lett a hivatásom, imádom. Viszont ez egy elég speciális szakterület, csak mesterszakon tudtam konkrétan ezt tanulni. Előtte el kellett végeznem egy alapszakot, ahol a tantárgyak 90 %-ának semmi köze nem volt ahhoz, amit én dolgozni akartam. Nem szerettem, így nehéz is volt, de az lebegett a szemem előtt, hogy kell ez az alapszakos diploma ahhoz, hogy a mesterszakon már a saját érdeklődésemnek megfelelő szakmát tanulhassam.
Ha viszont nem vagy annyira elhivatott, és a pszichiátria csak egy opció a több közül, akkor meggondolnám a helyedben, mert az orvosi nehéz, főleg ha valakit a tantárgyak többsége nem is érdekel.
Nem, így mocskosul nem. Most komolyan hat évig (vagy így állsz hozzá, akkor sokkal tovább) szopni akarsz csak azért, hogy egy tantárgyat tanulhass?
Ráadásul ha távol áll tőled a humán terület, akkor ez bukó, tudod az orvosok többsége emberekkel foglalkozik, értsd. humán dolgokkal. Akinek nem megy az irodalom, az alapból nem értem miért is akarna pont a "legirodalmibb, leghumánabb" szakterülettel, a pszichiátriával foglalkozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!