Egyetemen kéne olyanoknak köszönnöm, akikről maximum annyit tudok hogy egy szakra, vagy évfolyamba járunk?

Nem köszönök.

Ilyen alapon köszönhetnék az összes szakon tanuló diáknak is, akikkel volt/van közös tárgyam. Az igy összesen már 400 ember lenne. Meg köszöngethettem volna mindenkinek a koliban is, az még plusz kb 700 ember.

Szerintem ez már a nevetséges kategória. Reggel 10-ig kb 100X mondanám hogy "szia".

Ebnből ki az aki akár csak rám ir új év után 1-2 napon belül hogy "Szia, jó volt a szilveszter?".

egész konkrétan 150 fb ismerősből kb 3 irt rám. Azért hogy ez a szám kilenc legyen nem fogok köszöngélni plusz 300 embernek.

szerintem céltalan, és tényleg értelmetlen amikor már 5 hónapja találkozunk heti szinten, de nem is akarjuk megkérdezni a másikat semmiről se. Nem azért mert "de utálom, mert ilyen-olyan", hanem simán csak van egy szükséges-elégséges számú emberi kapcsolatod, és annyi neked elég.

Ez jellemtől is függ. valaki tud a semmiről fél órát dumálni bárkivel, valaki a legjobb barátaival is csak hetente beszél meg valamit.

Valaki bárkivel tud szót teremteni, pl kér egy gyújtót a cigihez, valaki meg cigizés nélkül max azt tudja megkérdezni hogy "Bocsi, XY előadása hol lesz délután?".

Már az ezer fős faluban is agyrákot kapok ettől a köszöngéléstől.

amikor Budapest belváros részében laktam akkor volt egy jellegzetesen felismerhető lány (piros hajvégű rocker) akivel minden nap egy villamoson utaztam. Mennyire furán nézne bárki, mondjuk az emlitett lány, ha csak úgy ráköszönnék, mert gyakran látom?

Nem 9. osztály ez, ahol az egész évfolyam maximum 100 ember.

Hát nem tudom, szerintem ez alapműveltség lenne, hétről hétre össze vagytok zárva órákon keresztül egy teremben...

Levelezőre járok most, és teljesen alap, hogy mindenki köszön mindenkinek. A többséggel egy szót nem beszéltem, azt se tudom ki kicsoda. De magától jön mindenkitől, hogy köszön egymásnak. Szerintem magát értelmiséginek valló embernél ez nem kellene, hogy kérdés legyen.