Mit lehetne kezdeni egy ilyen emberrel, hogyan találhatna magára?

Nyilván eddig élvezte az életét, amíg dolgozott, nem a színházba járásban meg a botfaragásban találja meg az örömet. Mért hagyta abba? Nem találja a helyét, de senki más nem fogja helyette megtalálni.

Egy hónap alatt nem lehet durván leépülni, akkor eddig is beszélt hülyeségeket, csak kevesebbet volt otthon.

Fiatal?? Hát, azt azért nem mondanám.Ilyenkor már azért kezd az ember "eébutulni" legtönbb esetben és lerobbanni fizikailag, agyilag, néhány kivételtől eltekintve.

Na, ez az eredménye, ha valaki "droidként" él, és más sem teszi ki az életét, gondolatait, mint a munka.Ha netán aszerencsés kivételek között tartozott és amunkája egyben ahobbija is volt, akkor esetleg érthető.De látszik, hogy így is nagy károkat képes a munka okozni.Az ember "elidegenedik" általa önmagától.

Belekényszerül egy napirendbe, hozzáigazodik évtizedeken át abioritmusa, az egész lénye és nagyon nehéz ezután a természetes rendet visszaállítani.Abból akényszeres, hamis komfortzónából kiszakadni.Én csak 4 éve dolgozom rendszeresen (most álláskereső vagyok pár hete) és már ez a 4 év is "meghülyített".Amióta dolgozom, azóta szedtem össze egy makacs alvászavart.azelőtt nem volt ilyen gondom.Ha szabad napjaim voltak/vannak, akkor sem tudok nyugodtan , sokáig pihenni, mert hajnal 5-kor felesz a fene (akkor ébresztett 4 éven át a telefon).Habszonám ahobbikat, amikre meló mellett nem volt időm, így ebbe-is abba is belekezdek és nem tudom befejezni, szét forgácsolódom úgy érzem.Azelőtt ez sem volt jellemző.Bár nekem nem a munka volt a legelső, nem tudom, mikorra fogok helyrejönni és újra önmagamra találni.

Nála az lehet a fő baj, hogy semmi nem érdekelte amunkán kívül.Nem tudom, mi az amunka, de ha annyira csak az létezik számára, nem csinálhatná otthon is? Valamilyen formában nem tudná folytatni?

Én anyámnál pont ezt látom, csak ő 50-es éveiben jár.

Saját elmondása szerint "elveszítette önmagát". Gyakorlatilag otthon ül vagy alszik vagy a telefonját nyomkodja. Az a baj, hogy hiába próbál az ember neki segíteni, a lehangoltsága csak minket is felemészt. Helyette nem tudom élni az életem.