Ti hogy fogadjátok el hogy egyszer meghaltok?
Egyszerűen csodálom azokat az embereket akik mondogatják hogy egyszer meghalok és nincs bennük semmi félelem.Én rettegek.Nem akarom elfogadni hogy elporladok és nem marad belőlem semmi és soha többé nem leszek.
Találtam egy ijesztő cikket,ez vár ránk a halál után:
Elhiggyem??😡
Ezért kell jelen lenni, itt és most, testben,gondolatban és nem egy káprázatban "élni" Tévé helyet kimész a házból az erdőbe, zene helyett az hallod,látod, ami most van.
Nem álmodozol a múlt dolgain, a jövő félelnein. Amikor eszel, csak eszel, nem álmodozol, minden részed "csak" eszik.
Nem menekülsz az érzéseid,gondolataid elől kényszercselekvésekbe.
És ilyen minőséggel az emberi kapcsolataid nagyon megváltoznak, ennek lesznek elszomorító része is, az hogy milyen törékeny, és értékes a figyelem, és mennyi haszontalan dologra pocsékolod el ezt a drága kincset, az életedet.
"Erre való a vallás! De a viccet félre téve én abban reménykednek hogy egyszer kitalálnak valamit hogy a fizikai testünket elhagyva más létsíkon éljen tovább a tudatunk! De ez egyenlőre scy-fy de legalább jó addig ameddig nem tudom elfogadni a halált"
Ha logikusan végiggondolod csak a másolatod élhetne tovább máshol, a te tapasztalásod nem folytatódna a testedtől független tovább. (Sajnálom, hogy leromboltam a reményeidet.)
Amin nem tudsz változtatni, azt el kell fogadnod, különben egy hiábavaló harc lesz az életed - a semmiért.
Ez a kérdés fel sem merült bennem, hisz minden élet halállal végződik, nem tudsz ellene tenni, nincs értelme nem elfogadni.
Meg fogsz halni. Tény. Nem tudod módosítani. Ha nem fogadod el, sem lesz másképp, ezt nem te befolyásolod.
Nem kell félni a haláltól. Inkább attól, hogy ne szenvedve, nagy fájdalmakkal haljon meg az ember.
Ami ott le van írva az igaz, tényleg ez történik a testtel.
Ne a halállal foglalkozz, hanem élj!:)
Mondom ezt én:(
Én is szó szerint rettegek a haláltól, képtelen vagyok elfogadni, hogy lehet, hogy semmi nincs utána! :(
Én attól félek, hogy megszűnök létezni. Minden formában.
Ha csak a testem szűnne meg, de a lelkem és a gondolataim, az emlékeim megmaradnának, akkor nem félnék.
A pokol nem tűnik számomra rémisztőnek. A fájdalomtól és a szenvedéstől nem félek, azt ki lehet bírni.
Inkább szenvedjek örökkön-örökké, mint hogy megszűnjek létezni!
A legnagyobb kín is jobb, mint a semmi!
Igazságtalan, hogy meg kell halnom egyszer. :(
De valószínű, hogy ez ellen senki nem tud tenni semmit.
Csak abban reménykedek, hogy van Túlvilág, élet a halál után valamilyen formában.
Az meg mindegy nekem, hogy hogyan halok meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!