Ti is úgy érzitek, hogy nincs jövő?

20as éveim elején vagyok tanulok egy jó szakmát amiből biztos megélhetésem lesz.

Próbáld meg vidámabban látni a világot a -rosszban keresni a jót

Betegek balesetek voltak lesznek

Meg kell találnod azt ami boldoggá tesz amivel tudod magad motiválni

Ne legyetek már ennyire negatívak! Mindenki a maga élete kovácsa. Ez nem kormány kérdése. Tök mindegy milyen kormány van. Szánalmas másokat hibáztatni a saját rossz életetek miatt, ahelyett, hogy magatokban keresnétek a hibát. Rossz szakot választani kinek a hibája? Vagy ez is kormányfüggő?

Egyetértek azzal, hogy míg élünk tanulunk és ez így van rendjén. Folyton változik a világ és nekünk ezzel lépést kell tartani ha érvényesülni akarunk.

Bármely szakmát megnézzük mindegyiknél folyamatosan kell tanulni mert minden fejlődik.

Egy mosógépszerelő, vagy egy órás is folyton tanul, mert változik minden, nem mondhatja azt, hogy bocs én csak a tárcsás gépekhez értek, vagy a mechanikus órákhoz.

Kedves Kérdező én azt ajánlom menj el egy orvoshoz, mert ez már depresszió amiben vagy. Lehet segíteni rajta, csak akarni kell. Találd meg a saját utadat és örömöt az életben, mert bizony van minek örülni ebben az országban is.

Amúgy kövezzetek meg de a kérdezőnek maximálisan igaza van a tanulással kapcsolatban. Szerintem is rettenetesen egysíkú és nyomorult dolog ezt a sablon életpályát követni, hogy tanulás-meló-halál. Akkor mi a gánynak élünk? Hogy végig szenvedjük az életünket, stresszelve, szitkozódva, hogy aztán úgy pusztuljunk hogy semmi öröm nem ért minket?

Szerintem is rettenetesen bosszantó és egy idő után tele tud vele lenni az ember hócipője, hogy járjál egyetemre mert az elvárás, ott tanuljál csupa rémesen nehéz, cserébe abszolút értelmetlen baromságot aminek semmi hasznát nem fogod venni de meg kell tanulni mert az okosok eldöntötték hogy meg kell (egyáltalán ki és miért dönti el hogy én mit tanuljak ahhoz hogy jó életem legyen?), aztán melózzál valahol ahol emberszámba nem néznek, hogy a főnöknek még hamarabb legyen pénze új Porschéra, te meg jó ha a rezsit ki tudod pengetni. i szerint van ez így jól, hogy az emberek többsége így éli az életét?

Tudjátok, tanulás és tanulás között is vannak hatalmas különbségek, kicsit más pl. kényszerből megtanulni egyetemen a matematikai analízist, aminek semmi értelme, nem köthető semmihez és sehol nem fogja az ember használni a hétköznapjaiban, cserébe cefettül nehéz és bonyolult és jót szopik vele mindenki, vagy mondjuk megtanulni egy teleobjektíves fényképezőt használni, mert érdekel a fotózás és szeretem csinálni. Meg az sem mindegy ha az ember úgy tanul hogy maga kedvére, maga érdeklődésére, reflexből, tapasztalatok útján, beidegződéssel, kötöttség nélkül, vagy pedig határidőre, nyomás alatt, mert vizsga lesz/felelés lesz/a főnök várja a jelentést/növelni kell a termelést 50%-kal stb. Előbbi természetes és érdekes, pozitív folyamat, az utóbbit meg a halál se kívánja, és nem hinném hogy jól van az úgy hogy más emberek dirigáljanak sokaknak. A tanár, a főnök, az igazgató, a vizsgabiztos stb. is egy homo sapiens sapiens, nem pedig Isten vagy Zeusz vagy mittudomén, hogy ő megmondja hogy én mit csináljak, követelményeket szabjon meg következményeket helyezzen kilátásba ha mégse úgy teszek. Elmehet a nénikéjébe.