Más is tapasztalt hasonlót? Régen ciki, most divat?

A 70-es és 80-as években ujjal mutogattak arra például a munkahelyeken akinek a karján volt egy apró tetkó. Ők a börtönben szokták csináltatni, tehát ezzel szinte megjelölték magukat. Napjainkban meg már az a ritka akin egy tetkó sincs.

Vagy a lakótelepünkön a 80-as években aki kutyát tartott panelban, arról az egész lakótelep susmotolt. Egy esetről lehetett hallani. Háta mögött olyat mondtak róla hogy nagyon primitív lehet amiért kutyával él lakásban. Napjainkban szinte nem sétál úgy senki hogy ne vonszolna egy kutyát, vagy panel illetve kocsi ablakából kutya ugat ki.

Ez ilyen. A kedvenc zenekaraim pólóiban ma olyanok járnak, akik max egy felturbózott számukat hallották, és a kedvenc szórakozásomra is már kritériumok vannak, hogy milyesmi ember az, aki ezzel foglalkozik.

Nem zavar, csak mondom. Konkrét stílusom sosem volt, de igen, szerintem majdnem mindenkinek van olyan ismerőse, aki egyszer csak emo lett stb. Pár év és már teljesen más stílusa volt :) Nincs is ezzel baj, szerintem nem lesz olyan világ soha, hogy egyszer azt mondják a magassarkúra, hogy béna, és onnantól soha nem hordja senki.

Nekem az első ilyen megrökönyödésem az volt, hogy míg a nyolcvanas évek elején a mamakedvence puhafiúkák hordtak szandált, ami nyitott elöl, hogy kilóg a lábujj, mivel szellőzik és ezt az anyukák erőltették a fiaikra és ultraciki volt.

A megrökönyödésem tárgya meg az, hogy annyi papucsot és szandált hordanak férfiak komoly, vagány, büszke arckifejezéssel, tehát nem szégyenkezve. Nekem maradt a becsípődés, hogy a lábujjláttatás gáz, így a mai napig nem tudok nem megrökönyödni nyaranta az utcákon :D

De van pozitív is. Fiatal koromban gáz volt egy férfinak szőrtelenítenie a mellkasát, hasát. Ma meg sima tisztálkodási rituálé csak. Na ezért meg hálás vagyok a mai laza világnak.

46F