Fiatal felnőttek: más is reményvesztett a jövőjét illetően? Hosszú!
Örökség miatt tárgyi javak terén nagyon jól indultam.
Ugyanakkor fel kell építenem az életemet: szerethető és reálisan fizető munkahely, párkapcsolat, hobbik, barátok, én-idő, egyensúly ezek között.
Namost itt elakadtam.
A BSc után ápolnom kellett rákos nagymamámat, tökegyedül (még a háziorvos által ajánlott hospice ápoló is két-háromnaponta fél órára járt csak ki). Látni egy totál leépülést, egyedül lenni az egésszel, azon őrlődni, a kórház a jobb neki vagy otthon lenni... És igen, nekem is melyik a jobb.
Majd ezután rögtön melót kellett keresni, 3 hét alatt találtam is egy biorobot állást.
Letettem a jogsit és 2 tanfolyamot. Ezekkel nem sikerült elhelyezkednem.
Jelenleg angolt és programozni tanulok. Igen, munka után. Tehát most értem haza a 9 óra melóból, mindjárt ülök le tanulni.
Közben talákozzak a barátaimmal, az egyetlen rokonommal, párkapcsolat terén van egy zűrös, fura ügyem.
A gondjaim:
Annyi kudarc ért, már azokon a területeken, ami rajtam múlik és annyi sz.rt látok a környezetemben, hogy nem reménykedem.
Nem látom magam programozóként, nem látom magam párkapcsolatban, nem látom magam aránylag egészségesen...
Teszek magamért,erőn felül, kimerülten, de gépiesen.
Remény nincs.
Mit tegyek?
Más is van így?
válasza: válasza:Én nem, de szerencsére nem is volt beteg rokonom, még hasonló se.
Egyedül élek, többnyire 8 órát dolgozom egy nap (ritkán kell többet, meg úgyis lelépek :D). A munka nem túl izgalmas, de viszonylag egyszerű, túl sokáig nem fogom csinálni ugyanezt de kb illik a felsőfokú végzettségemhez.
Van pár barátom, ők máshol laknak így évente 2-3 alkalommal találkozunk, ami nekem elég is.
Párkapcsolat? Alkalmatlan vagyok emberi kapcsolatok kialakítására, azt sem értem miért vannak barátaim. Nem vagyok bunkó az emberekkel vagy ilyesmi, az emberek többnyire nyitottak felém de valahogy mindenkit eltaszítok magamtól.
Összességében elég jól el vagyok, egy csendes helyen lakom, kb mint egy temető.
Jövőre kb ennyi tervem van: másik városba költözés, ami nem ennyire proli és szeretem is (van pár város amit szeretek) plusz másik állás keresése felhasználva a tapasztalatokat.
válasza:Ha nincs remény, hát nincs remény. Sulykold magadban továbbra is, mekkora kudarc az életed. Ilyen, reménytelen életed lesz a továbbiakban is. Az is egy élet, ha szürke, uncsi és sehova sem vezető is.
Neked senki nem mondta még, hogy az ember reményt nem "talál", hanem "csinál"?
Csináltam én már korábban rengeteget.
Tudod, egy idő után elfogy.
Kinek hamarabb, kinek később.
válasza:egy magatehetetlen ember ápolása nagyon kimerítő, nem csoda, ha elfogytak a tartalékaid. Légy türelmes magaddal.
Nem tudni, nem írod, hogy az egyetemen valami értelmeset tanultál-e vagy valami hasznontalant. Az angollal nagyon sokra mész, az biztos.
Ha jól értem, van már legalább egy lakásod, van diplomád, van munkád/jövedelmed és kb 25 éves vagy. Szerintem az egyik legsikeresebb ember vagy a saját korosztályodban. Nem értem a sirámokat, de valószínűleg ez az ápolás lehetett, ami miatt most ennyire ki vagy merülve lelkileg.
Én egy multiban dolgozom, ha angolul normálisan tudsz, bárhova fölvesznek, ugyanis munkaerőhiány van, egymástól szívják el az embereket a multik. Nem fogsz rosszul keresni, a munka sem lesz nehéz és főleg fiatalokkal leszel körbevéve, simán találkozhatsz valakivel, ha kicsit is adsz magadra.
Jó, ez az örökség, amit értékelni kell, értékelek is.
De ha nem nagyszülők, hanem pl. még élők szülők neveltek volna, akkor ugyanebben a helyzetben mamahotelben élnék totál kilátástalanul.
Nagyon haszontalant tanultam és ennél már csak a 2, fizetős, esti/hétvégi OKJ volt haszontalanabb.
Az ápolás ott kezdődött, hogy nem kellettem egész nap, de a rosszulléteinél igen és azonnal. Aztán az a jelent maradt meg bennem, hogy meleg teát kért, mert az segített neki a rosszulléteinél. Egyszer túl langyos, egyszer túl meleg volt a tea, ez engem kimerített, majd szegény bocsánatot kért. Ez úgy megmaradt.
Aztán folytatódott a pelenkázásig, kétnaponta infúzióig, a háziorvos és az onkológus orvos közötti ingázásig (mindig volt kérdésem, vagy ők rendeltek vissza, hogy feltegyenek kérdést, javaslatot, O2 felírása, aztán a végén kórházat segítettek keríteni, beutalót adtak ugyebár).
Egy hétig volt aztán kórházban. :(
Sokan "irigyelnek" az örökség miatt, ami érthető is és már konkrétan lelkigondozó is hurrogott le, hogy miért vagyok boldogtalan, ha ezek megvannak.
Szerintem meg egy kiegyensúlyozott párkapcsolat (igen, tudom, súrlódás ott is van, de remélem, érthető, mire gondolok az alatt, hogy kiegyensúlyozott), olyan munkahely, ahova nem 8,5-9 órát szenvedni megy be az ember, halálmonoton munkát végezni személyiségzavaros és mentális beteg emberek közé (többen vagyunk azok, mint nem, igen, én is) és olyan kereset, ami mellett egy 5-10 ezer forintot félre lehet tenni hó végén, akár kis spórolás árán is. Szóval ezek szerintem fontosak.
válasza:mindennek van pozitív és negatív oldala is.
Neked nem volt rendes családod, cserébe most lett egy lakásod. Lehet, hogy ha lett volna családod, ők meg vettek volna neked egyet. Nem azt kell nézni, hogy mi lett volna, ha, hanem az adott helyzetet, ami valóban kivételes, pláne a jelenlegi ingatlanárak mellett.
Valóban jobb lett volna, ha kórházban van a nagymamád, és nem neked kell ezt a lélekőrlő időszakot 100%ban végigvinned.
De ez már megtörtént.
Multiban nem számít, hogy milyen diplomád van, csak legyen. Angolul tudjál jól, ez a fontos. Nem kell tökéletesen, de tudjál. A helyedben erre koncentrálnék, nem a századik okj-s képzés megszerzésére, amint látjuk, azzal nem sokra mész.
Keveset mondok, nettó havi 230-ra tutira számíthatsz Budapesten kezdőként egy multiban. ha nincs hiteled, ebből ragyogóan megélsz.
Ha már rendben vagy, és tudod, hogy mit akarsz csinálni, még mindig tanulhatsz valamit. De most kapkodni és tényleg az ezredik képzést is elvégezni, amihez kedved sincs, kimerülésig hajszolva magad, szerintem semmi értelme. Tanulj angolul, ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!