Miért vagyok ilyen depis iskolakezdés óta?
Vége lett a nyárnak, dolgoztam, tanultam, csináltam amit szeretek. Most elkezdődött az iskola, 11.-es lettem. Iskola kezdete óta nagyon furcsán érzem magam, egyfolytában negatívan látok mindent, depis hangulatom van, és nem értem miért, mert eddig sosem éreztem ilyet. Eddig nem is nagyon érdekelt a jövőm, mindig azon voltam, hogy legyen meg a 4-es, 5-ös, aztán lesz ami lesz. De úgy érzem mostanában, hogy ez nagyon nem így megy. Folyamatosan azon jár az eszem, hogy jók legyenek a jegyeim, tanuljam amit szeretek(emelt matekon, emelt informatikán vagyok), és egy jó egyetemre kerüljek be, majd jó munkahelyem legyen. Ha meglátok egy embert és látom rajta, hogy bejött neki az élet(jó autó, szép ház, stb...), azon kattogok, hogy vajon mit csinált és hogyan csinálta, mert hasonlóan szeretnék én is élni. Sajnos egy vidéki gimibe járok, és nagyon lemaradottnak érzem magam a nagyobb gimikben tanulókhoz képest és bánt, hogy én nem mentem nagyobb városba tanulni. Ha matekból egy feladatot nem tudok megoldani már rögtön azon jár az eszem, hogy kevés lesz már a tudásom az egyetemre, és egy alacsony színvonalú életet fogok élni jó munkahely hiányában. Az iskolában csupa felesleges dologgal tömik tele a fejünket(biológia, irodalom, stb..(jó nyilván érettségitantárgyak érettségihez kellenek)), én például ezeknek nem fogom hasznát venni a későbbiekben, felesleges ezzel fárasztanom magamat ahelyett, hogy a kiválasztott irányomban minél jobban fejlesszem magam.
Még rengeteg dolog kering a fejemben folyamatosan, de nem is tudom őket megfogalmazni, nagyon furcsa...:/
Igazából nem is tudom mi a kérdésem lényege, nem nyávogásból írtam, de jó volt végre kiadnom magamból.
Van aki érzett hasonlókat?
Nekem is hirtelen, az iskolakezdést követően megváltozott a hangulatom. Nagyon negatívan állok mindenhez. Nem szerete isklába járni, főleg nem oda...még egy évem van hátra. Rengeteget szorongok, rossz a kedvem. Azt várom egész nap, hogy mikor érek már haza, csak hogy egyet aludjak. :D.
Figyelemzavarom is van (vagy mi a neve), szóval olyan dologra nehéz koncentrálnom ami nem érdekel... Ez nagyban megnehezíti a tanulást is.
Nem az idei nyáron dolgoztál először? Vagyis megtapasztaltad a való életet, majd visszakerülve az iskolába azzal szembesültél hogy mennyi feleslegeset tanulsz ami nem fontos a sikerhez. Becsapva érezheted magad. Én gyakran éreztem így a fősulin is. Engem is nagyon elszomorított hogy az iskolapad nem sikeres, gazdag, boldog és szabad embereket nevel ki hanem finoman fogalmazva modern rabszolgákat. Ki is égtem ettől annak idején, majd a magam útját jártam, nem hagytam hogy mások sikertelenné tegyék életem. Így maximálisan boldognak és sikeresnek érzem magam. Az osztálytalálkozókra nem mentem el, nehogy eljárjon a szám és megmondjam nyilvánosság előtt hogy az oktatási rendszer szégyellhetné magát. Ezt nem akartam mert második legjobb tanuló voltam és ezért durva lenne.
Ne zavarjon az ha például egy-egy matek feladatban nem a maximumot hozod ki magadból. Ettől még az életben lehetsz nagyon sikeres és elégedett.
Szerintem most kezd igazán tudatosulni benned, hogy a sikered, a boldogságod, az életed alakulása rajtad múlik... Amíg iskolába jár az ember, hajlamos belekényelmesedni a rendszerbe, és csak arra (vagy arra se) törekedni, hogy legyen meg a 4-es 5-ös, de ennél tovább nem néz túl gyakran, mert amíg a szülei eltartják, megvan a komfort és a bizonságérzet. Van, aki egyetemistaként is csak itt tart... Szóval ami most veled van, felfoghatod úgy is, hogy segít felelősségteljesen és céltudatosan hozzáállni a dolgokhoz. Tök jó, hogy így előre gondolkodsz, és azt is tudod, hogy milyen irányba szeretnél haladni! :) De ne idegeskedj azon, hogy hol fogsz hibázni, vagy mennyire fogsz bénázni másokhoz képest! Nyilvánvalóan fogsz bénázni te is, ahogy minden ember, akiről te azt gondolod, hogy "hú, igen, ő megcsinálta!" A lényeg, hogy tapasztalatokat szerzel és tanulsz belőlük, és ha céltudatos maradsz (de görcsölés nélkül), és nem hanyagolod el a dolgokat, menni fog.
És igen, sajnos sok felesleges dolgot kell megtanulnotok, de ez is olyan, hogy mindenkinek más a "felesleges", ha ők is átvergődnek ezeken, akkor te is. Oszd be jól az idődet, és koncentrálj arra, amire igazán szükséged lesz.
Ja és ne hidd azt, hogy csak a nagyvárosi gimik lehetnek egy jó színvonalú élet kiindulói. Sok sikeres ember van, aki vidéken tanult, akár kifejezetten rossz gimiben... A dolgok sokkal inkább múlnak a te hozzáállásodon és a szorgalmadon.
Szóval tűzz ki célokat, tervezd meg, hogyan fogod elérni őket, aztán hajrá!
És egy utolsó gondolat: ne csak az legyen a lényeg, hogy sokat keress és jó színvonalú életet építs fel, mert ha csak ennyi a cél, akkor ez csak megfelelési vágy a körülötted lévő embereknek. De ha van emögött valami személyesebb cél, hogy ezt te tényleg szívesen tanulnád/csinálnád, mert látsz benne értelmet, mert érdekel, stb... Akkor lesz csak igazán motivációd hozzá. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!