Sokszor úgy érzem, hogy kevesebbet vagy lassabban tudok teljesíteni a koromhoz képest. Ez mitől lehet? 28/F

Úgy érzem, hogy a neveléstől. Olyan 4. osztálytól óvónő anyámmal éltem és kicsit furán fogta fel a nevelést. Sosem lehetett vele beszélni és csak annyi volt, hogy rám szólt. Vagy tanácsot adott és az is az volt "Hogy ami nem megy ne erőltesd!" Mondta ezt arra, hogy nem ment nekem elsőre egy tárgy (általánosban). Tehát azzal aztán meg sem próbáltam többet foglalkozni. Aztán meg titkoltam, minél jobban, ha valamiből nem 5ösöm volt. Meg ha úgy láttam órán, hogy mások kicsit jobbak nálam vagy magabiztosabbak, azokkal nem is mertem beszélni, még kifújolnak, mert rosszabb jegyem van. Azt is mondta anyám akkor, hogy "Te más vagy és különleges. Nem kell olyan legyél, mint a többiek."

Szóval aztán teljesen elmerültem a hobbijaimban meg más dolgokban, ami nem tanulás. Nem is érdekelt már a tanulás. Mindig örültem magamnak, ha 2-3 tárgyból megtartom az 5öst, akkor is, ha nem értem el vele sokat. Már azt is mondtam egy év múlva, hogy "Direkt nem támasztom magam elé nagy elvárásokat. Én úgy jól meg vagyok."

Ugyanez volt gimnáziumban, de oda csak azért rakott be anyám, mert testvérem is odajárt 4 éve. Nekem ugyan nem voltak céljaim és 4 év múlva se volt ötletem, hogy mi szeretnék. Tehát gimiben néha azon gondolkoztam, hogy "Úgyis valami gyárban fogok dolgozni. Nem értem minek kell egész nap könyv volt görnyednünk, meg felesleges dolgokat magolnunk."

17 évesen a felvi.hu-t nézve jöttem rá, hogy a jeggyel vesznek fel valahova és nem csak arra van, hogy másokhoz hasonlítsam magam.

De azóta még voltam sok olyan képzésen, ami nem érdekelt, csak azért mentem, mert ártani nem árthat.

28 évesen biztos vagyok benne mire akarok jelentkezni, de nehéz elmagyaráznom anyámnak, hogy nem kell feladnom az első nehézség láttán vagy mert nem sikerült rögtön a felvételi vizsga.

Sokan mondták már, hogy kicsit nehéz esett vagyok, de anyám az még rosszabb. Tehát hiába mondom neki, hogy dolgozok akármi betanitt munkát közben, ha pénz kell az iskolára, de ő meg győzköd hogy úgy sem fog sikerülni.