Ti láttatok már ilyet?

Szóval sétáltam a parkban. Megláttam egy srácot. Az az igazi kamaszfiú. Magas, vékony, ki se lát a telefonjából, strandpapucsk, miegymás...

És egy nő elkezdett ordibálni a pár hónapos gyerekkel, hogy fogja már be a pofáját, mért sír. Erre a srác felnézett, összeráncolta a homlokát, kiszedte a fülhallgatót, odament a nőhöz és finoman elmondta neki, de ha még egyszer meglátja, hogy így beszél egy ilyen kis gyerekkel, azt megkeserüli. De teljesen udvarias, tisztelettudó volt, csak a mondandója ez volt az egész monológnak. A nő erre elkezdett vele is kiabálni. Erre már a srác is megemelte a hangját. Nem kiabált, még csak hangos sem volt, de még bennem is meghűlt a vér. Az az anyuka is rögtön visszavett. Miután ez az egész lezajlott, visszaült a padra. Én nem bírtam ki, odamentem és beszélgettem vele. Egy rém aranyos srác, nagyon jót beszélgettünk. Elmondta, hogy sajnos a szüleinek rengeteget kellett dolgozni, ezért nagyon sokat kellett segíteni a két testvérénél, és elég sokszor az is megesett, hogy ő virrasztott mellettük, ha komolyabb bajuk volt. És hogy a nehézségek ellenére soha nem emelte meg a hangját rájuk, és köszönet nélkül tenné meg újra bármikor, hogy vigyáz egy új családtagra. Meg azt is tök érdekesen látja, hogy nagyon kicsi gyerekre már csak azért sem érdemes felemelni a hangunkat, mert ezzel azt kommunikálják, hogy valami nem jó nekik és ha ezt erőszakkal elnyomjuk, abból később is nagyon nagy gond lehet. Meghívtam még kávézni is, mert teljesen elvarázsolt. Elképesztő, hogy kamaszként is, különösen kamasz fiúként milyen megfontolt, az érzelmi intelligenciáját pedig irigyelheti az emberek java. Kaptam az alkalmon, megkérdeztem, hogy lát-e gondot a saját generációjával.

És ezt is nagyon érdekes megvilágításba helyezte. Szerinte ez kétoldalú. Az ő generációja ugyanis teljes joggal kikéri magának, hogy félnie kelljen más emberektől, csak mert ők tapasztaltabbak, idősebbek vagy bármi okból. És ők ezt kezelik borzalmasan, mert olyan dolgokat is támadásnak vesznek, amik valójában nem azok. Az idősebbek pedig a régi, tekintélyalapú rendszert próbálják ráerőltetni a fiatalabbakra. Ez láthatólag teljes csődöt mondott és most nincs más helyette. Nem mondom persze, hogy teljesen helytálló, amit gondol erről, de azt meg kell hagyni, hogy lehet benne valami és érdekes.

Szóval fura volt az egész élmény... Találkoztatok már hasonló fiatallal?