Aki dadog, vagy szaggatottan beszél, és ki akar mondani egy szót, de a felénél már rájövök, hogy mit mond, akkor kimondjam a szót, vagy hagyjam?

Teljesen mindegy, én ha dadogok nyelek egyet és kimondom a szót. Általában a hadarásom miatt akad össze a nyelvem, van ez így . De ha nyugodtam beszélek akkor no problem.

Ha akarod mondd ki ha nem akarod ne mond. Ki hogy veszi fel vagy magára mind1.

Én hadarok és dadogok, ezért ha baráti társaságban vagyok, akkor ránézek valamelyikükre, és mondom, hogy: légyszi. Ekkor kimondják helyettem azt az egyetlen szót ahol beakadtam és fojtatom tovább a mondandóm.

Volt olyan, hogy feleléskor, illetve egyszer ételrendeléskor beragadtam, akkor az egyik barátomra néztem aki kimondta amit szerettem volna. (A tanárok ezt nem szeretik.)

Én örülnék neki, ha elmondanád helyettem, de leginkább csak akkor, ha tényleg nem sikerül kimondanom a szót. (Mondjuk a negyedik "te" után már nyugodtan kimondhatod.) Persze, ha a "szavamba vágnál" mert segíteni szeretnél, akkor jobban venné ki magát, ha bólintanál közben, mintegy a tudomásomra adva, hogy nem siettetsz, hanem segítesz.

Köszönöm, hogy vannak hozzád hasonló segítőkész emberek.