Nem vettek fel egyetemre, szégyennek érzem, dühös vagyok, csalódott mit tehetnék?

Először is nem tudom, hogy jó kategóriába tettem-e a kérdést, de nem tudom hová passzolna jobban.

18 éves lány vagyok, most végeztem a középsuli, érettségiztem. Végig kitűnő voltam, igyekeztem mindenből mindig a maximumot megtanulni, kihozni. Összesen 2 pont kellett volna ahhoz, hogy felvegyenek. A harmadik helyre ugyan felvennének, ha most pótfelvételin jelentkeznék, költségtérítésesre, de mivel a gimnáziummal is így voltam, hogy nem az első helyem volt(oda mondjuk sikerült a felvételim, más okok miatt kellett ott hagynom) és nagyon utáltam, minden percét az ott töltött éveknek szinte, így nem akarok ebbe belevágni. A szüleim a legjobbak akiket el lehet képzelni, tényleg rettentő szerencsés vagyok, hogy ők a szüleim. Büszkék rám,bíznak bennem és a döntéseimben, támogatnak, biztatnak, mellettem állnak mindenben, segítenek ahol és amiben tudnak. Most is, naponta elmondják hogy ne aggódjak semmit, ez a felvételi nem változtat semmin, nem az én hibám, hogy nem sikerült és hogy ha szeretném nyugodtan próbálja meg a fizetésest. De ennek ellenére én mégis nagyon rosszul érzem magam. Rettentő dühös vagyok magamra, amiért nem tudtam csak egy kicsivel jobbra írni a matekot vagy a biológiát. Csak pár százalékkal. Azért is dühös vagyok, mert abban a középsuliban maradtam ami borzalmasan gyenge, minden szempontból, ahol semmiben nem segített senki soha. Pedig a szüleim abban is támogattak volna, csak én nem akartam már a 3. középsuliba átiratkozni. Józan ésszel átgondolja tudom, hogy ez nem a világvége, hogy egy év nem olyan sok idő viszont arra elég hogy még egy csomó pontot gyűjtsek amivel aztán gyakorlatilag biztos lesz a bejutás, de mégis szégyennek érzem, és nem tudom, hogy hogy lépnek túl ezen, hogy hogy szabaduljak meg ezektől az érzésektől.:( valaki esetleg érzett már így?:(