Ha megkérdeznék tőled a halálos ágyadon, hogy mire volt jó élned, mi volt az életed értelme, mi volt a legfontosabb, amit megtanultál, akkor mit válaszolnál?

Én már rájöttem, hogy bármi is történik velem az életben, az része a tervnek. Legyen az én nézőpontomból jó vagy rossz dolog.

Az egész életünk maga egy tanulási folyamat. Nem tudnék kiemelni semmit, és nincs is értelme. Az iskolában se tudsz kiemelni egy adott témakört, ami egymagában elég volt ahhoz, hogy széles látókörrel rendelkezz. Az apró kicsik egy egésszé állnak össze. Tehát minden, ami megtörténik velünk az életben, ugyanolyan fontos.

Ha most halnék meg, akkor csak annyit tudnék mondani hogy jó nagy hülye voltam. A pasik helyett magammal kellett volna foglalkozni, megvalósítani az álmaimat, karriert csinálni belőle. Így viszont nem lett belőlem semmi, pedig annyi lehetőségem volt már :(

De mivel vélhetően legalább még egyszer ugyanennyit fogok élni, így azért remélem hogy nem ez lesz az utolsó gondolatom.

Van 1-2 dolog, de ha ki lehetne szállni, "kiszállnék" már egy jó ideje. ( persze ez csak elméleti kérdés)

- Én alapvetően az embereket akartam jobban megérteni, hogy ne undorodjak a körüöttem levő világtól. Igazából ez egész jól sikerült, ma már ennek köszönhetően nem igazán ítélkezek sok minden felett, amit régen lenéztem..

- Ugyanígy vice versa az emberek véleménye sem nagyon érdekel engem, ahogy sem, hogy pl miylen kép van meg nekik rólam, vagy miylennek "ismertek meg". Példa: régen nagyon zavart, hogy aki alig simert, csendes, visszahúzódó lánynak tartott ( holott csak idővel oldok fel és engedek közel magamhoz embereket igazán, de onnantól kb más énemet látják, ez mindig így volt eddig, akármiylen munkahely/társaságban voltam). Most már nem érdekel milyennek tartanak, nem befolyásol a megfelelés.

- a szerelem egy múlandó, illúzórikus álalpot, ami általában jobban szól magunkról, mint a másikról. Bár nem is voltam sokszor szerelmes (sőt), mindig többet láttam az illetőben. - Ez még nem is lenne baj, de a valóság sokkal silányabb képet mutatott, mint amilyennek mutatták magukat, vagy láttam őket.

- Az életed során, lehetsz akár hosszú kapcsolatban is, elő fog fordulni valószínűleg egy fenti fellágolás még a halálodig ( igen, akár mással, így értem, emberi biokémiai dolog), akkor is, ha kapcsolatban vagy. Nem kell megijedni csak leülni a seggedre és megvárni, míg elmúlik. - Már ha tényleg jó a kapcsolatod persze.

Van még pár, de nem szeretnék regényt írni.. :)

N