Ha egy férfi szakít, majd néhány hét után szeretne mégis beszélni a nővel, akkor nincs tartása, gyenge?

Lehet, hogy átgondolta

hiányzik neki

nem konkrétan ő, hanem egy társ hiányzik neki, társfüggő; mee zavarja, hogy üres házba ment haza.

Lehet, hogy eddig saját magának sem ismerte be, hogy hiányzik; lehet, hogy győzködte magát, hogy nem, és eddig bírta.

Lehet, hogy elhamarkodott volt. Nem gondolta át jól, kapkodott

Pont ma álmodtam az exemmel, amikor puszilgattam a hátát (ne kérdezzétek mit jelent ez az álom!), és eszembe jutott minden szép emlék, annak ellenére, hogy ég és föld a kettőnk jelleme.

Jó érzés rá gondolni, jó érzés arra gondolni, hogy aki fontos ember az életemben, az most el van jegyezve, és jó érzés arra gondolni, hogy valaki végre képes boldoggá tenni (azonos nézetű a srác, mint a leányzó).

Beszélgetni mindig is jó volt vele, de mivel tudom, hogy félre érthető, meg zavaros lehet a srác számára, hogy az exe (bin) írogat a leányzónak, ezért minimalizálom az írás kényszerem (évente 2x max, amikor már nagyon nem bírom ki), és akkor is kordában tartva a hülye érzelmeimet, mert a szeretet arról szól (fel kellett nőnöm ehhez a mondathoz) nálam, hogy akit szeretek, a legjobbat akarjam neki. És nem én vagyok a legjobb a leányzónak, hanem a másik srác. Fura lehet, de jó érzés, hogy biztonságos szeretetbe térhet haza, nem olyan kiszámíthatatlan hullámzóhoz, mint én.

Gyenge lennék? Bizonyos mértékben igen, mert "elcsavarta a fejem", bizonyos szinten meg nem, mert a zaklatásba nem fajul a dolog.

A beszélgetés nem megcsalás, ha tudjuk a határokat. Szerintem. 28F