Amiért nem gazdagok a szüleim, hátránnyal indulok az életben?!

A közvetlen környezetembe került egy tőlem kicsivel fiatalabb, egyébként tök átlag lány. Eleve gyanús volt, hogy ennyi idősen "saját" autója van; de a feltételezésem hamar be is igazolódott: elképesztően gazdagok a szülei. És engem ez annyira idegesít, úgy érzem, hogy leküzdhetetlen előnnyel indul az életben, amit tovább tetőz, hogy úgy kezeli azt a nyavalyás gépjárművet, mintha tényleg ő dolgozott volna meg érte ("autÓM", "neki van autóJA"), miközben mindössze jó családba született, és a feneke alá pakoltak egy többmilliós autót. És akkor hol van még, hogy saját lakást fog kapni, hogy milyen helyekre fogja tudni elvinni a barátját nyaralni, hogy milyen programokra fognak tudni járni a szülei pénzéből.

Oké, hogy felnőttként nekem is adott minden ahhoz (elvileg), hogy megteremtsem magamnak mindazt, amihez neki csak megszületnie kellett... de a realitások talaján maradva az én legmaximálisabb fizummal Ő még mindig egy fokkal tehetősebb lesz mint én, akár úgy, hogy neki még csak dolgoznia kell. És tudom, hogy nem kellene mással foglalkoznom, és nem kellene irigynek lennem, de annyira félek, hogy a barátom számára imponáló lesz, hogy látja, milyen kapcsolatban lenni egy gazdag (szülőkkel rendelkező) lánnyal. Mert a pénz nem boldogít... önmagában. De mekkora mák, ha egy gazdag emberbe szeretsz bele!