Miért gondolják sokan, hogy egy ember csak akkor lehet boldog, ha párkapcsolatban él?
Sok emberrel beszélgettem, és mindig szóba jött , hogy van e valakim és az ehhez hasonló kérdések. Alapvetően egy vidám és nyitott személyiségem van , próbálom pozitìvan szemlélni a dolgokat, ezt az emberek észre is veszik. És egyszercsak jött felém egy konrét olyan kérdés , hogy hogy lehetek ilyen boldog , ha nincs is senkim. Nem egészen értem ezt a hozzáállást. Én úgy gondolom, a legfontosabb , hogy önmagunkat szeressük és fogadjuk el úgy , ahogy vagyunk , legyenek céljaink , érjük el őket , tehát valósítsuk meg önmagunkat. Nyilván tud adni boldogságot egy kapcsolat nem azt gondolom , ugyanùgy mint hogy vannak baràtaink, családunk , akik szeretnek és ez is ad egyfajta boldogságot, de akkor sem ennek kellene lennie boldogságunk alapjának ugyanis ha bármi probléma adódik és abban a pillanatban nincsen melletünk senki csak magunkra számíthatunk. Ezért gondolom, hogy önmagunk legjobb barátja , partnere kell hogy legyünk.
Végülis azért írtam ki ezt a kis gondolatot mert kíváncsi vagyok ti hogy gondoljátok ezt? Várom a válaszokat.
válasza:46F, 5 éve szingli. Meditálok, zen-t hallgatok, korlátlan a szabadságérzetem, úgyhogy én elvagyok így.
Sokszor felsejlik hogy hiányzik egy társ, de amennyi sztereotíp kompromisszumot igényelne, összességében így jobb.
A másik ember véleménye pedig nem hozzám tartozik, hanem a megalkotójához. Így nekem nincs ezzel dolgom.
válasza:Szerintem az önmagában nem elég a boldogtalansághoz, hogy nincs senkid.
Ha pl olyan helyzetben vagy, ahol sok embernek bejössz és bármikor volna lehetőséged változtatni a helyzeten, akkor nem fogod értékelni a kapcsolat gondolatát sem.
Ellenkező esetben pedig értékelnéd.
válasza:Jó kérdés. Van az a mondás, hogy "nősülj meg, neked se legyen jobb, mint másnak"
Én is mindig akkor éreztem magam legjobban, amikor nem volt párkapcsolatom.
Én is egy pozitív, nyitott ember vagyok, volt jó néhány kapcsolatom, 1-2 hetes járástól, 3-4 éves együttélésig, de nekem egy idő után teher volt a kötöttség. Eléggé társasági ember vagyok, könnyen ismerkedem, viszont nagyon szeretem a szabadságot, ezért már 8-10 éve csak ágyasaim, alkalmi kapcsolataim vannak. Ha valaki többet akar, azt igyekszem gyorsan lerázni.
Már lassan 50 éves leszek, de még mindig nem szeretném mindennap kerülgetni ugyanazt a nőt éveken át.
Én hülyeségnek tartom ezt a párkapcsolaton alapuló boldogságot, de nem is sok olyan párt látok, akik még 10 év házasság után boldogok lennének. Többsége megtört, depressziós ember, akik már csak kényszerből vannak együtt, mert a gyerekek, lakáshitel, pénz, egyéb összeláncolta őket.
Szerintem mindenki akkor boldog, ha úgy élheti az életét, ahogy szeretné. Ha talál valaki olyan társat, aki mellett ezt megteheti, netán még partner is benne, talán akkor még boldog is lehetne, de százból talán egy ilyen kapcsolat van.
válasza: válasza:Társfüggő társadalom miatt.
válasza: válasza:Mert ők ebben akarnak hinni! MIÉRT MIÉRT????
Agyam eldobom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!