Rosszul érzem magam, amiért szegény vagyok, körülöttem meg mintha mindenki gazdag lenne. Mit kezdjek magammal?

Sajnos az élet igazságtalan :D

Na komolyra fordítva a szót én már nevetek ezen, vagy mostanában már nem annyira.

Én is nézegetem az embereket, ilyen olyan luxusautó, Audi, Merdzsó, Bmw, Lexus, ilyen olyan nyaralások, télen is mennek a tengerpartra, ezzel van tele az insta meg a face.

Megmondom őszintén annyira nem is érdekel.

Sikerült egy jól fizető állást leakasztanom, havonta jön a zseton, de megmondom őzsintén így nincs időm utazgatni, mert akkor meg nem tudnék bejárni dolgozni. Autóm nincs mert sajnálom rá a pénzt, úgyis ellopják meg összetörik. Ruhából viszont veszek a jót, vagy veszek néha egy mobiltelefont, engem annira nem is érdekel a másik ember.

"Elment a kedvem mindentől, mert hiába hajszolom magam, soha nem fogok ott tartani, mint ezek az emberek, akik amúgy meg sem mozdultak a pénzükért."

Ja én kinevetem ezeket az embereket.

Gondoltál már arra, hogy valamilyen karitatív helyen önkénteskedj? Hogy segíts azoknak akik nálad is rosszabb helyzetben vannak?

Annyi ilyen hely van, kezdve az állatmenhelyek, beteg gyerekek megsegítésére alakult alapítványok (mondjuk a beteg gyerekekkel való foglalkozás lelkileg nagyon megterhelő, de van aki tudja csinálni, én nem tudnám), kisnyugdíjasok és létminimum alatt élők segítése, és a romák, kistérségi kisebbségek felzárkóztatásában segédkezők, vagy akár a lakóhelyedhez közeli kerületben szokásos önkénteskedések. Minden önkormányzat honlapján lehet találni infót, de a Facebook-on is ha beleírod a téged érdeklő témát a keresőmezőbe ki fog dobni pár ilyen témát. Én nyugjdíjasokhoz járok sakkozni, nyugdíjasotthonba meg nyugdíjasházba amolyan művelődési központba. - Tudom viccesnek hangzik, de az idős bácsikák jó fejek, nagyobbrészt. Olyan régimódi uriemberek a legtöbbje, nincs rokona, vagy külföldön él és tök boldog, hogy valakinek beszélhet pár órát. Érdekes sztorikat mesélnek ilyenkor. Általában hagyom magam legyőzni sakkban, de azért megizzasztom őket, hogy ne legyen annyira egyszerű. Ilyenkor nagyon boldogok.

Amúgy a pénznek is megvan a maga pszichológiája. Minél jobban hajtja valaki, annál jobban menekül tőle.

Az hogy te szegénynek tartod magad az egy dolog. De valójában tényleg az vagy-e? Ez csak akkor fog kiderülni, ha közelről látsz olyanokat akik tényleg a szó szoros értelmében szegények és esetleg még kajára se jut, mert a GYES-ből (28ezer forint) élnek 5-en egy hónapban.

Mérd fel a helyzeted és ne hasonlítsd magad olyanokhoz akiknek az iPhone meg a Michael Kors táska a non-plus ultra.

De ha a karitatív dolgok nem érdekelnek akkor is azt javaslom kezdj el valami mást, szokatlan, amit eddig nem csináltál és nem is gondoltad, hogy valaha fogsz olyasmit csinálni. - Pl.: Falmászás, jóga, fitness, curling - tűzz ki magad elé egy célt amit megcsinálsz meghatározott időn belül. A sport segít koncentrálni és utat találni, erősíti az önbizalmat és utat találni.

Én elmentem dolgozni a középiskola után, érettségivel és szakmunkás képzettséggel. Azt hittem mindent jobban tudok. Call Centerben dolgoztam, 3 műszakban, volt hogy hetekig 12 óráztam, sőt 16 óráztam is.

Hajtottam a pénzt, volt is mit a tejbe aprítani. Csak épp fáradt voltam mindenhez. Az élethez is. Egyedül voltam, nem volt kivel elkölteni a pénzt amit kerestem és egy idő után már nem érdekelt mennyit keresek, mert elkölteni sem tudtam és magányos voltam (ki ne lenne az napi 10-12 óra csak munkával töltött idővel?)

Az írásodból az tűnik ki, hogy fingod sincs arról milyen dolgozni, csak keseregsz mert nincs pénzed. A pénz nem terem a fáról és nem potyog az öledbe.

Én 9 évvel az érettségi után mentem főiskolára, mert már meg tudtam fizetni a tandíjat a fizetésemből.

Könnyen akarsz pénzt szerezni? A könnyű út tudod hova visz: a sötét oldalra, ahonnan nem mindenkinek van visszaút.

A te dolgod hogy döntesz, de keseregni olyasmi miatt hogy másnak miért van több pénze miközben - szerinted (!) - meg sem érdemli, értelmetlen dolog. Ne akarj túl gyorsan igazságot osztani, főleg ne a saját igazságodat, mert hamar rájössz, hogy nincs igazad.