Mely szakok tartoznak a "büfészakok" közé?

Kb minden, amit a Btk-n tanítanak, nyelvszaktól a kommunikáción át a szabadbölcsészetig. Sokan a társadalomtudományokat is ide veszik, pl szociológia, nemzetközi tanulmányok.

Amúgy szerintem ez az egész nettó marhaság.

Egy nyelvszakos

Én csak a színháztörténetet és filozófiát tartom annak.

Egy nyelvszakkal pl. jól el lehet helyezkedni, meg vállalkozni is lehet.

Minden olyan szak, aminek társadalmilag semmi haszna, vagy annyira túltelítődött, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni.

Előttem mondottak alapján, ezért én plusz még a jogit is ide sorolnám. Ma minden csövest felvesznek 290 ponttal oda.

Nálunk az gimiből a bukottak bukottja ment jogira, a selejt, és ők már harmadévesek, nem buktak meg, fizetősre, csutkán, 290 ponttal, ahogy kell!!! Bizony! Na ez hogy lehet? Ja..és nem károlisok! Pázmány, ELTE, Szeged fizetős. Némelyik pótfelvételivel, és vannak olyanok, akik átiratkoztak.

Amúgy meg mekkora a magyar jogi diploma piaci értéke? Ennyi jogász kéne egy országba? Azért gondoljuk meg.

Meg mondjad egy átlagembernek, hogy jogász vagy: hát nem fog hasra esni az tuti...és akkor most nagyon finoman fogalmaztam!

Amúgy meg minden szakon kell magolni meg seggelni, itt nem ezen van a hangsúly!

Érdekesnek találtam az előző válaszoló hozzászólását, és utánanéztem, ha most harmadévesek, akkor 2015-ben kezdtek, 290 ponttal egyedül a szegedi egyetem fizetősére lehetett bejutni, az ELTE és a Pázmány jogi karán is magasabb volt ennél a ponthatár. Nem akarom védeni a jogászokat, biztos van köztük jó is meg jobb elkerülni típus is, csak meglepett, mert ennek a szaknak azért meg van a megbecsültsége, és a gimis osztályomból is a jobb tanulók mentek jogra.

A kérdésre válaszolva, a felvin meg lehet nézni, hogy mennyien dolgoznak az adott szakkal felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben, és ahol ez a szám 60 % alatt van, az elég siralmas. És szerintem minden szakban van valami hasznos, csak túl sokat indítanak, inkább össze kellene vonni. Például a néprajz vagy a szabad bölcsészeten belüli esztétika lehetnének a magyar szak szakirányai. Azért ezek közül a magyar a legkomolyabb, és nem vennék el egymás elöl azt a kevés szakmai munkalehetőséget, és mégis mindenki azt tanulhatná, amit szeret. Ami még összevonható lenne, az a földrajz, földtudomány és környezettan, mert így külön-külön szintén nem érik el a 60%-ot. Visszatérve a jogra, lehet, hogy túlképzés van, és a végzettek nem a szakmán belül helyezkednek el, de a felvi szerint a 2016 májusában végzettek 91%-a dolgozik diplomás munkakörben, ami azért nem olyan rossz arány.

" ennek a szaknak azért meg van a megbecsültsége, és a gimis osztályomból is a jobb tanulók mentek jogra. "

Biztos megvolt/megvan a megbecsültsége, elvégre a 19. század költőinek a szülői miért is akarták azt, hogy fiaik jogászok legyenek? De azóta óriásit zuhant a színvonal!

Nem tudom melyik középiskolába jártál, de nálunk a "jobbak", Semmelweis-gyógyszerészetire, fogorvosira, orvosira mentek, ahol VÉRT KELL IZZADNI, már a bejutásért (két emelt szint, brutális biológia-kémia érettségi, 410 pont a minimum)!

Alattuk levők voltak (ezt úgy értsd, hogy rosszabb átlag, nem kasztrendszer) BME-sek, meg azok, akik a mérnökit nézték ki stb...

Majd ezután jöttek a bölcsészek, meg az osztály legnagyobb linkjei, semmirekellői, akik verték a mellüket a semmire, hogy jogászok lesznek, dr. lesznek (holott tudjuk, hogy ez csak szimbolikus, nem ők lesznek doktorbácsik meg doktornénik), minden félévben képesek voltak egész nap könyörögni a tanárnak, hogy legalább kettes legyen meg, meg ilyen hülyeségek! Szánalmas...