Az emberek mennyire érthetik meg az öngyilkosságot?

Értelmetlen is ahogy írtad.

Pontosan tudjuk, hogy az öngyilkosságot végrehajtó vagy megpróbáló emberek jelentős többsége inkább saját magára szeretné a figyelmet felhívni. Óriási gondnak tartom, hogy valakinek eddig eljut a gondolata azért, hogy akár csak meghallgassák a számára fontosnak tartott problémát.

Még manapság is szégyennek érzik az emberek bárminemű szak segítség kérését, mert azt gondolják akkor innentől kezdve őket elmebajosnak és gyengének fogják titulálni holott pont az az igazán erős jellemű ember aki felismeri a problémát és akarata van arra, hogy azon túljusson bárhogyan is.

Amit írtál, hogy ami nem megy azt nem kéne erőltetni.

Mi az a dolog ami ha nem megy akár többször megpróbálva sem indokolja, hogy az életünknek véget vessünk? Számomra nincs ilyen. Mindenre van megoldás és számtalan lehetőség, hogy ez ne következzen be.

Ha ismerősnek beszélsz erről olyan mélységekbe menően akkor elképzelhető, hogy gyanút fog és ha van benne némi emberség akkor talán meg is próbálja lebeszélni a másikat ilyen cselekvésről.

Aki meg bárkit elítél vagy megítél akármilyen módon az egy nagyon egyszerű ember aki szóra sem érdemes!

Szerintem emberfüggő. Nem lehet általánosítani, miszerint minden öngyilkosság borzasztóan elfogadhatatlan. Gondoltam már arra, hogyha valami visszafordíthatatlan szörnyűség történne velem, pl mint végtag vesztés, akkor én sem látnám értelmét az életemnek így. Más probléma amikor valaki piti problémák miatt gondolkodik öngyilkosságon, csak azért mert épp valami nem sikerült. Attól, hogy valami ma nem megy, holnap még mehet. Velem számtalanszor előfordult, hogy pesszimista voltam egy dologban, aztán kiderült végtére mégis, hogy sikerül. Lassacskán kezdtem optimistábbá válni.

Azt miért ne ítélném el, ha unatkozó tinédzserek megakarnak halni, mert elhagyta őket a szerelmük.

Itt az az “alap nézet”, hogy reálisan kell tudni megítélni, hogy mi az ami nem megy. Reális ítélőkészség nélkül semmit sem jelent az “alapod”.

Pl. vannak akik azért akarnak öngyilkosok lenni, mert mások tettek rájuk olyan megjegyzéseket, hogy semmit sem érnek. Ez felfogás kérdése, van aki így ítél másokat vagy sajátmagát. Van aki képes értékelni magát egy rosszabb körülményben, és van akiből a pozitívabb állapotokban is kiveszett a spiritusz és a semmin vergődnek, azt hiszik rossz a helyzetük és eljátszák az öngyilkosság drámát.

Pl. számomra abszurd, ha hajléktalanok nem akarják ezt, míg valaki a kényelmes kis otthonkájában elviselhetetlen életről sír és megteszi.