Nem tudom mit csinálhatnék. Mit csináljak?

Tudom, hogy rengeteg hasonló kérdés van már a gyakorin, de jobban esik ha személyre szóló tanácsokat kap az ember.

Minden délután ez van. Már mindent megtanultam, az anyukám kórházban van, úgyhogy ki is takarítottam, főzni nem kell (bár tudnék), nem tudok semmilyen szakkörre menni, és már az iskolai és a városi könyvtárat is kiolvastam. Szeretnék pl. kosár vagy tollas/tenisz edzésre menni, de nincs is a környéken, és nem is adnak rá pénzt. A kisöcsém rajzfilmet néz, nem szeretné, hogy játszak vele, szóval a kártyázás és társai kilőve. Nézegettem dolgokat az interneten, de megfájdult a fejem a sok lökött embertől. Nincs értelmes film amit megnézhetnék, és a kisöcsém rajzfilmjeit is betéve tudom. Sétálni annyit sétáltam már a környéken, hogy tudom melyik kő alatt hány és milyen fajta bogár van. :) Szeretnék barátokat, de nem mondhatnám, hogy tudnék barátkozni. Kedves, barátságos, segítőkész vagy az emberekkel, a kicsik, a tanárok és az idősek, de a kortársaim is szeretnek, de igazán személyes barátaim még nem voltak. Könyvet (pontosabban könyveket), verseket írok, és rengeteg hasznos ötlet hemzseg a fejemben, de mind olyan, amit csak felnőtt koromban tudok majd megvalósítani.

Ezt a „barátkozás dolgot” nem igazán értem. Menjek oda mindenkihez aki szimpi és épp szembe jön és köszönjek rá, hogy „heló, akarsz a barátom lenni?” Éppen ez az, hogy az igazi barátokat a sors hozza össze, de a sors délutáni szundija kicsit hosszúra sikeredet, vagy direkt ki akar velem tolni és majd 100 évesen küld 50 igazi barátot :) Még az is lehet. Ha mondjuk mennék is valahova, könnyű lenne az ismerkedés, de az iskolában már mindenkit ismerek és mindenki tudja a nevemet, de senkivel sem lettem legjobb barát viszonyban . :/

Na? :)

13(,5)/L