Elmesélnéd nekem az egész életed történetét?

En nagyon szivesen elmeselnem neki. A rossz dolgokat is es a jot is, mert az ember a hibabol tanul.

Azt, hogy nincs rá idő. És azt, hogy te vagy valami tudatmódosító szer hatása alatt állsz, vagy egy nagyon egyedi művészlélek vagy, vagy ez egy kamu kérdés. Az oldat ismerve utóbbi a legvalószínűbb, de rohadjak meg szimpatikus vagy ;)

unalmas lenne

Egész életemben olyan mint ha valamiért vezekelnék... Egy ideig külön laktunk nagyszülőktől majd egybe költöztünk. Öregapám egy alkesz volt heti egyszer bes×zart, anyám milliószor lett öngyilkos, ezt kellett nézni egész gyerekkoromban. Aztán költöztünk még egy párszor, addig addig bizniszeltek a házzal míg evy vidéki putriban kötöttünk ki. Öreganyám világ életébe utált, megölte egy millió háziállatom. Egy elmeháborodott luvnya. Idővel rájöttem hogy meleg vagyok. Na meg jöttek szépen elő a betegségeim, gyomorfekély, orrpolip, végbélrepedés, aranyér, meg valami kényszerbetegség féle, na az nagyon rossz néha úgy érzem bekattanok. Emellett sajnos olyan külsőm van hogy mindenkitől az utcán csak annyit hallottam hogy de nagyon csúnya stb. Én is annak látom magam. Ezen nem lehet segíteni, próbáltam elfogadni de nem megy ez nem én vagyok :) Akkor idővel öreganyámék elköltöztek, a ház katasztrofális állapotban van, két rokonommal élek ebből az egyik beteges gyűjtögető, olyan a lakásunk mint egy szeméttelep, ha az ember rendet akarna csinálni vagy a kertben tenni valamit, annyit mond a tulaj (rokonom, természetesen én semmilyen címen nem szerepelek) hogy úgyis visszahordja ahonnan elvittem meg minek csinálom. Amikor elkezdtem dolgozni felvettem egy hitelt amit nem kellett volna, így elköltözni nem tudok ez az én hülyeségem. Hát kb mára nem érzem embernek magam, kb nem tudom mi lesz. Ezt 26 évesen. Ez idő alatt olyan dolgokon mentem keresztül amibe simán kinyiffanhattam volna, de ez természetesen nem történt meg :D Kétszer próbáltak elrabolni kisgyerekként, ebből egyszer már majdnem sikerült, befogták a számat játszótéren és vonszoltak volna el. Akkor legurultam biciklivel egy olyan meredek dobon, amilyet csak el lehet képzelni, az alján taknyoltam egy hatalmasat, nem is igazán emlékszek mi történt, mikor leértem kifeküdtem, de az eszméletem megmaradt, kb a körmöm nem törött le. Akkor majdnem belefulladtam egy tóba aminek a közepére bátyám a haverjával brahiból bevitt, nekem annyira nem volt vicces. Szóval milliószor megpurcanhattam volna, de akkor a szenvedésem értelmetlen lenne :D Kb semmi haszna az életemnek. Bocs hogy ilyen negatív sztorit írtam, de vannak ilyenek is.

*dombon

Azt, hogy ha a mai eszemmel visszamehetnék 17 éves koromba, akkor majdnem mindent másképp csinálnék.

Nem. Minek? Van sajátod.