Van értelme így élni? Éhezek, nincs senkim.

Leírnám a tényeket: Az iskolát otthagytam, nincs semmilyen végzettségem. Komoly traumák értek életem során, szociális fóbia alakult ki nálam, képtelen vagyok elmenni dolgozni olyan helyre ahol meg kell játszanom magam (pl. vendéglátás) Egy ideig bírom, de teljesen kimerülök idegileg. Nincs munkám 2 hónapja, emiatt leginkább, elegem lett. A pénzem elfogyott. Az albérletből ki kell költöznöm hamarosan. A barátaimat elvesztettem már kb. 3 éve, elhagytak, párom nincs. A családomtól külön élek, nekik sincs pénzük.

Összesen 60Ft van a pénztárcámban, már oda jutottam hogy nem tudom mit fogok enni, nincs kajám. Az éhséget még elviselem egy ideig, de ilyen állapotban nem tudom hogyan szedhetném össze magam. Érzem hogy még van mélyebb is, pl. a hajléktalanság. Ha végigsétálok az utcán senki nem gondolná, hogy egy ilyen ember vagyok, mert még régről amikor volt pénzem, maradtak jó ruháim, de ehhez képest nagyon rossz a helyzet. Befásult, depressziós, minden mindegy, nem érdekel érzésekkel élek, talán jobb lenne meghalni. Arra sincs pénzem, hogy hazamenjek. Nem tudom mit csináljak, hogy egyáltalán akarok-e valamit csinálni, van-e értelme ÉLNI, létezni.