Mit kell csinálni az életünkben? Élni vagy túlélni?

"Viszont ott van az út, hogy tanuljak valami keresett szakmát amihez egyáltalán nincs kedvem, de megélhetek belőle jól."

Akkor be kell állni a "sorba".

Nem Te vagy az egyedüli, aki anno nem tudta merre menjen, mert amit szeretett volna az kétes kimenetelű és nem látta volna még 30 évesen sem az útja végét, így maradt egy szakma, amivel el van családos emberré vált, de titkon ha újra kezdhetné az életét, messziről kerülni azt amit most csinál.

Én gyorsasági motor versenyző szeretnék lenni a mai napig 25 évesen is, mert feszegethetném a határaimat, viszont pénz és támogatás nélkül esélyem se volt elindulni még gyerekként, szóval ez álom maradt.

Helyette maradt a közúti mad max mód, amiben kiélem magamat...

Lehet, hogy néhány évet be kell áldoznod az életből az álmaid megvalósításához. A megélhetés miatt olyan munkát kell végezned amit nem nagyon szeretsz. Ezzel nem vagy egyedül.

Azt kell mérlegelni, hogy a jelenlegi helyzetben van-e lehetőséged arra, hogy minden nap közelebb a céljaidhoz.

Az életet olyannak éled meg amilyennek akarod. Ha a negatívumokat emeled ki akkor rossz, a meglátod az apró örömöket akkor kellemes. Rajtad múlik. Lesz olyan álmod amit hamar elérsz másokat csak évek múlva megint mások örökre álom maradnak.

Éppen ezért élj a mának, élvezd ki minden nap az apró örömöket és a pozitív dolgokat keresd. A szemlélet és a hozzáállás az egészségedre is kihat.

Vannak mindig vidám és mindent túlélő emberek és mások akik megkeseredve élik hasonló színvonalú életüket.

Pontosan ezzel a dilemmával szembesültem annak idején.

A válasz számomra egyértelmű: ÉLNI!

Gondolj bele, nem azért születtél, nem azért jöttél a világra, hogy túléled az életed, hanem azért, hogy megéld. Egy lehetőséget kaptál egy nagyszerű életre. Persze választhatja mindenki, hogy meghúzódik a sarokban évtizedeken át, de senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor a halálos ágyon mar és gyötör a bűntudat, hogy elcseszted az egészet, mert gyáva voltál.

Engem is úgy neveltek fel, hogy keressek egy biztos állást, azt bírjam ki, szeressem meg, örüljek, hogy lyuk van a seggemen, stb. Hát nagyon nem ment, úgy éreztem, ok nélkül vagyok arra ítélve, hogy életem végéig iskolába járjak (felnőttek iskolájába), azt pedig rettenetesen utáltam.

Éreztem, tudtam, hogy kell lennie másik útnak is. Vállalkozni kezdtem, és bár nem vet fel a pénz, öt éve nincs főnököm, magam osztom be az időmet, nem vagyok idegroncs, nem számolom a hátralévő órákat vasárnap délután, stb. Elmondhatatlan különbséget jelent ez!

"Dolgozok most egy helyen, amit annyira nem szeretek, a társaság jó és arányaiban jól keresek. De ez sem tartozik az álmaim közé, ha meg elkezdeném követni az álmaimat, az meg a megélhetésemet sem teremtené meg eleinte."

Próbálj meg minél többet félretenni, magadat minél inkább képezni. Ebbe beletartoznak a pénzügyi alapok is. Ha tudod, próbáld meg párhuzamosan a kettőt eleinte. Ne félj a jövőtől, kitartással és szorgalommal sok mindent el lehet érni, alkalmazottnak pedig visszamehetsz később is már meglévő munkatapasztalattal, ha nagyon nem működne a projekted.