Így lesz esélyem önálló életre?

Lényeg annyi, hogy 25 évesen egyáltalán nem érzem magam felnőttnek. Illetve tele vagyok komplexusokkal, amiket így vagy úgy, de próbálok feloldani.

4 éve ugyan dolgozom (közalkalmazott vagyok és eszerint is kapom a fizut), de a fizetés lóf.sz. Emiatt beiratkoztam egyetemre, hogy legalább magasabb kategóriába kerüljek és többféle munkát tudjak vállalni. A suliból még 2 évem van hátra.

Az önbecsülésem miatt eléggé égető kérdéssé vált a költözés(egyébként nem lenne rá szükség, nem akar senki elzavarni itthonról), de jelenleg kivitelezhetetlen az anyagi vonzat miatt.

Egyik egyetemi csoporttársam egy magáncégnél dolgozik, mint recepciós(ő tanulmányi szerződéssel van a suliban) és egyedül tart fent albérletet meg éli világát. Egyszer mondjuk mondta, hogy nem egyszerű az élete, de legalább "felnőtt" életet él.

Ami eszembe jutott, hogy ha nem is most rögtön, de mondjuk 1 éven belül, ha meg lesz a nyelvvizsgám is és már semmi extrára nem kell költenem, akkor átmennék ahhoz a céghez, ahol ő dolgozik. Van több telephely és folyamatosan bővülnek nem is biztos, hogy ugyan oda kerülnék, ahol ő dolgozik. Másrészt ez a cég ad arra a helyre is munkaerőt, ahova szívesen is mennék.

Nekem egy középfokú okj-m van(teljes mértékben bele is illik a cég profiljába), emiatt lehet valamivel több pénzt kapnék, mint ő recepciósként. Ha nem is komplett lakást, de egy szobát akkor már gond nélkül ki tudnék venni és nem kéne aggódnom a hónap végén.

Elég nagy lépés ez nekem és sok félelem van bennem :D