Szerelem/házaspár nélkül lehet boldog életet élni?
21 éves nő vagyok, és úgy érzem ,hogy bele kell törődnöm abba, hogy nekem soha nem lesz senkim...
Tény hogy én nagyon válogatós vagyok pasik terén, megválogatom ,hogy kivel járok stb.. Komoly kapcsolatom sosem volt még..
És van nekem egy jó nagy gondom, ami hatással lehet az életemre, és így az ismerkedés sem megy olyan könnyen, mert sok pasit ezzel el is ijesztek, vagy én magam koptatom le, csak mert megfutamodom, megijedek... Ez a probléma az "érintés fóbia"..
Ami abban nyilvánul meg, hogy nem igen szoktam engedni az embereknek ,hogy megérintsenek... Főleg a pasiknál ,mert van bennem egy félelem ,hogy csak arra kellek nekik, meg hogy kihasználnak, ezért meg sem adom nekik a lehetőséget, hogy kihasználjanak, tehát nem nyúlhatnak hozzám...
Van egy legjobb barátnőm, őt már 6 éve ismerem, de ő sem ölelhetett meg kb 2 éven át.. szóval még a baráti öleléshez is várni kellett , mert annyira szorongok, szorongtam.. igaz azóta már válzotam nagyon sokat ,valamivel nyitottabb vagyok, de még ez az érintéses gond még mindig elég nagy probléma.. Nem vagyok szűz már, de a srác akivel lefeküdtem azzal jó barátságban voltam 2 évig, aztán majdnem jártunk is ,és megtörtént,, párszor.. de azt se tudtam élvezni.. egyszerűen nem tudom élvezni a szexet, ma az érintést az ölelést... nekem nem esik jól.. rossz érzésem van tőle..
És mivel a szerelemhez ez hozzátartozik, valószínűleg nekem sosem lesz szerelmem, mert ezzel elüldözhetem azt is aki vonzódik hozzám..
Úgy érzem ,hogy nekem elsőnek az a fontos ,hogy kialakuljon a bizalom és utána a többi dolog, vagy fokozatosan... De úgy vettem észre, hogy a mai srácok nem igen tudnak várni... Szóval ez is felejtős..
Úgy érzem ,hogy bele kell törődnöm ,hogy nekem ez a sorsom..
Volt mikor megfordult a fejemben ,hogy talán nem is a férfiakat szeretem, de rájöttem ,hogy ez is baromság...
Hetero vagyok csak egyszerűen a félelmem meggátol abban hogy nekem is legyen valakim..
Mindig is szerettem volna családot, és szerethetőnek is tartom magam... arra vágyom hogy legyen olyan aki elfogad, és szeret.. de hát úgy érzem ,hogy bele kell törődnöm ilyen nem lesz..
hogyan tudnék tudatosan eljutni odáig, hogy élvezzem az életet egyedül is, mármint szerelem , pár, férj nélkül... ? lehetséges?
lehet ezek nélkül is boldog életet élni
én mondjuk nem jönnék össze veled, mert nekem az 5 szeretetnyelvből fontos a testi érintés, még ha komolyat is akarok azt olyan nőtől aki szintén komolyat akar és testileg-lelkileg érett rá, te még nem állsz készen erre, neked fóbiád van, vagy csak paranoiás vagy.
Nem sértésből vagy bántásból mondom, de nem normális, hogy ennyire szorongsz, rettegsz!
Először ebből kellene kijönnöd ha tényleg komolyra vágysz és utána belevágni, de persze élhetsz így is boldogan, sőt így is találhatsz párt aki elfogad ilyennek!
Jól jegyezd meg: boldog párkapcsolatot csak két kiegyensúlyozott, boldog ember képes létrehozni.
Azaz igen, első az, hogy te légy rendben magaddal.
A többi majd kialakul.
Valóban kevés olyan ember van, aki egyedül szeret élni, de vannak ilyenek! Számukra a magány nem negatív, sokkal inkább pozitív dolog, szeretik, hogy azt tehetik, amit akarnak, és akkor, amikor akarják.
De Te nem ilyen vagy, ez a kérdésedből egyértelművé válik, téged zavar az, hogy egyedül vagy! Vagyis valószínűleg soha nem fogsz tudni eljutni arra a szintre, hogy jól érezd magad egyedül. Lehetnek vidám időszakaid, próbálhatod magadnak bemesélni, hogy milyen jó dolog ez, de mindig fel fog törni benned az érzés, hogy de jó lenne valakivel, aki megért, aki támogat, akivel együtt jó dolgokat alkothattok.
Vannak olyan srácok, akik hasonlóan viszonyulnak az élethez, mint Te, szóval ne add fel a reményt, simán megtalálhatod még azt, aki előtt megtudsz nyílni, aki elfogad, és akivel őszintén szeretni tudjátok egymást. Az, hogy nem élvezted a szexet valakivel, még nem azt jelenti, hogy mással sem fogod!
Te valószínűleg nem egy buliban fogod megismerni életed párját, érdeklődj a környezetedben, hátha van egy visszafogott, egyedülálló srác a közeledben, akivel aztán kialakulhat valami! Ne add fel soha! :)
#4:
a magány nem pozitív dolog, de sokan egyedül vannak mégsem magányosak
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!