Milyenek voltak a gyerekek még nagyon régen például a középkorban milyen volt az életük!?

SZórakozás, játék nincs. Amint mozgásépes, önjáró, befogták segíteni, dolgozni, ahogy nőtt, egyre jobban.

Háziorvos, gyermekorvos, pláne kórház a köznépnek gyakorlatilag nem volt. Nagyon magas volt a csecsemőkori és a gyermekkori halandóság. Fogamzásgátlás nem nagon volt, egy házaspárnak simán született 12-15 gyereke, akik közül 3-4 érte meg a felnőttkort.

Mai értelemben vett gyerekkora csak a gazdag úri csemetéknek volt, őket meg kötötték a tradiciók. Ilyen nevelő, olyan intézet, be volt osztva az ő idejük is rendesen.

Társadalmi csoporttól, kortól (a középkoron belül) és területtől is függ ez a kérdés.

Pl. a 12. században egy parasztgyerek földbe vájt kunyhóban lakott, és ugyanúgy dolgozott, mint a felnőttek (vigyázott az állatokra, segített a termést betakarítani stb.). Táplálkozása egyoldalú volt (kása), húst alig evett, és mivel még a kukoricát, krumplit, paradicsomot, paprikát stb. nem ismerték, annál is szegényesebb volt, amit el tudsz képzelni. Orvosi ellátás nem igen volt, fogproblémáktól kezdve a rovarokon át minden gyötörte. 100 féle betegségben simán meghalt, amivel ma elmész az orvoshoz, felír rá egy gyógyszert és 3 nap múlva semmi bajod. A középkorban egy tüdőgyulladás sokszor végzetes volt. Ruhája nem nagyon volt, novemberben is mezítláb szaladgált, ami ruhája volt, az is durva, kezdetleges anyagokból készült. Koszos, szakadt, büdös gyerekeket képzelj el rothadó fogakkal, füstös, földbe vájt kunyhókban. A legtöbb parasztgyerek az életében nem hagyta el a faluját, a világáról semmit nem tudott. Az átlagéletkor 30-40 év között volt. A halál mindennapos volt, testvéreit, anyját-apját láthatta meghalni, adott esetben ő mosdatta meg, a ravatalozáshoz.

A városi gyereknek kicsit jobb volt a sora, egy átlag városi gyerek beállt egy céhbe inasnak. Onnantól felnőtt koráig nemigen tért haza a családjához (kb. 6-7 éves korától 20-on éves koráig nem nagyon látta a családját). Az inas mellett keményen dolgozott a műhelyben, majd ha alkalmas volt rá, európai útra indult más céhekbe tanulni. Végül hazatért és elkészítette a mesterművét, céhmesterré válhatott. Ez tisztes foglalkozás volt, és sokkal jobb módú volt az ilyen, mint a parasztok. A hasonló sorsú lányokat beadták cselédnek, ahol szintén nehéz sors várt rájuk, semmi magánélettel, szinte rabszolga sorral, sárba tiport önbecsüléssel.

A társadalom felső rétegének gyerekei jobban éltek természetesen. Egy főúri gyereknek voltak tanárai, majd elment egy udvarba (jó esetben a királyi udvarba) apródnak, ahol fegyverforgatást tanult, majd emelkedett a létrán, végül lovag lett. Ez teljesen más világ volt, bár a főúri gyerekek is korán elszakadtak a családjuktól.

De hol fordult ez meg? hogy règen ilyen önállóak voltak a gyerekek, manapság meg 16 èvig minimum önállótlanok..

Èrtem hogy a kènyszer..

De hogy fordult ez visszafelè?